Azon betegeknél, akiknél az alkalmazott kemoterápia, besugárzás vagy az alapbetegség következtében a csontvelő károsodik, érdemes az életminőség biztosításához őssejt-átültetéshez fordulni. Mindazonáltal idáig nem volt egyértelmű, hogy az őssejtek előállításához a donor vérét, vagy csontvelőjét érdemes-e felhasználni.
Dr. Claudio Anasetti professzor és a Dél-Floridai Egyetem munkatársai erre a kérdésre keresték a választ.
A tanulmányozott beteganyagnál az elmúlt tíz évben végeztek nem rokon egyénből származó beültetést, 75 százalékban ezek a Graft-Versus-Host betegséggel (GVHD) - ez állapot azt jelenti, hogy a beültetett immunkompetens sejtek a gazdaszervezet (számukra idegen) sejtjei ellen fordulnak.
Ez is érdekelhet
A két módszer eddigi megítélése ellentmondásos volt a szakirodalomban, ugyanis egyes vizsgálatok szerint perifériás vér esetén súlyosabb a GVHD, mások szerint ebben az esetben kisebb a kiújulási hajlam, és nő a túlélés. Ugyanakkor Anasetti és munkatársai szerint a túlélési adatok mindkét módszer esetén hasonló hatásfokot mutatnak, azonban a hosszabb távú betegségmentes túlélés mégis a csontvelőnek kedvez.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
