Tudományos érdekességek

Tévhit, hogy az erősebb ízű kávé és tea valóban "erősebb", vagyis jobban élénkít.

Az örök élet gondolata régóta foglalkoztatja az embereket, és napjainkban is számos kutató dolgozik azon világszerte, hogy megoldást találjanak az emberi élettartam drasztikus meghosszabbítására. Szakértők szerint nem elképzelhetetlen, hogy akár a nem is olyan távoli jövőben elodázzuk halálunk időpontját mindössze napi egyetlen pirula bevételével. De vajon mi lehet a végső határ, ameddig egy ember elélhet?

Egy több mint 5000 éves nagyüzemi főzde nyomaira bukkantak Egyiptomban.

A fenyegetettségre adott reakciónál kialakuló válaszadást szabályozó sejtcsoportot azonosítottak az agyban a Semmelweis Egyetem kutatóinak vezetésével.

A keresztrejtvények nemcsak szórakoztató elfoglaltságot biztosítanak, de az agyunkat is megmozgatják, és hozzájárulhatnak a stressz levezetéséhez.

Ha megcsíp minket valami, vagy a kiszáradástól húzódik és viszket a bőrünk, akkor szinte ellenállhatatlan ingert érzünk arra, hogy megvakarjuk, és ha megtesszük, az nagyon jó érzés. De vajon miért van ez így?

A világ 13 különböző országában egy időben hajtottak végre műtéteket egy speciális szemüveg segítségével, amely a kevert valóságot használva asszisztálta a sebészek munkáját.

Bár nem túl szép dolog, egészségünknek jót tehet, ha elengedünk néhány szitokszót.

A SARS-CoV-2-höz nagyon hasonló vírust azonosítottak kutatók egy vadrezervátum denevérjeiben. A szakértők úgy vélik, szerte Ázsiában hordozhatnak az új típusú koronavírussal rokon vírusokat a repülő emlősök.

Az Oncompass Medicine győzedelmeskedett a Digitaleurope versenyén, így a Future Unicorn Award kitüntetést elnyerve idén egy magyar biotechnológiai cég lett a kontinens legígéretesebb vállalkozása.

A több mint 900 méter vastag jégréteg alatt idővel kizárólag édesvíz halmozódott fel.

Egy német állatklinikán betanított kutyák az emberi nyálból vagy a légutak váladékából 94 százalékos pontossággal szagolják ki az új koronavírus, a SARS-CoV-2 okozta betegséget.

A virágos növények eredetére világít rá egy új nemzetközi tanulmány: svájci, svéd, brit és kínai kutatók egy a tudományt már Darwin óta foglalkoztató rejtélyt oldottak meg.

A gyógyítást és az élettudományi kutatásokat segítő 3D nyomtatóközpontot alakítottak ki több mint 600 millió forintból, uniós támogatással a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága szerdán az MTI-t.

Az első emberek, akik az amerikai kontinensen letelepedtek, valószínűleg kutyáikkal együtt érkeztek - állapította meg a kutyák háziasítását vizsgáló új kutatás.

A koronavírus-járvány ugrásszerűen megnöveli a különbséget gazdagok és szegények között.

Leprával való fertőzöttséget mutattak ki vadon élő csimpánzoknál Afrikában. Egyelőre nem tudni, hogyan fertőződtek meg az állatok - közölte a leprával és tuberkulózissal foglalkozó németországi intézet (DAHW) a lepra január 31-i világnapjához kapcsolódóan.

Idősek és betegek gondozásában nyújthat segítséget Sophia, a humanoid robot, amelynek idén kezdi meg tömegtermelését a hongkongi Hanson Robotics vállalat.

Tulajdonságait gombnyomásra megváltoztató anyagot fejlesztettek ki svájci tudósok. Az úgynevezett metaanyag mechanikai tulajdonságai egy mágneses mezővel átprogramozhatók, így az merevvé vagy rugalmassá tehető.

Számos új fajt fedeztek fel világszinten elsőként, miközben Magyarországon is úttörőként mutattak ki több kártevőt és kórokozót az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói 2020-ban.

Egy bangladesi család férfitagjainak egy ritka genetikai mutációnak köszönhetően nincs ujjlenyomatuk. Esetük nem egyedülálló, de a világon eddig rendkívül kevés hasonló esetet dokumentáltak.

A testünkben található barna zsírszövetnek több pozitív hatása van, mint gondolnánk - ez derül ki egy minden eddiginél átfogóbb tanulmányból.