Tudományos érdekességek

A holland fiatalok a legmagasabbak, a csendes-óceáni Cook-szigetek tizenévesei a legsúlyosabbak - írta a BBC hírportálja egy új globális kutatásra hivatkozva.

Magyar kutatók a világon elsőként mutatták ki egy rendkívül fejlett számítógépes szimuláció segítségével, hogy a földi élet hajnalán hogyan jöhettek létre a kromoszómák.

A ma ismert formájában kevesebb mint 200 ezer év alatt alakult ki a Naprendszer.

Bécs legrégibb, 4000 éves almájára bukkantak egy ásatáson.

A különleges ikersír 31 ezer éves, a régészek Ausztriában fedezték fel még 2005-ben. További érdekesség, hogy később a közelben az ikerpár unokatestvérének sírját is megtalálták.

Mutatjuk, mitől függ, hogy valaki balkezes lesz. Kik voltak a híres magyar balkezesek, és cikkünkből az is kiderül, milyen betegségekre lehetnek hajlamosabbak, akiknek nem a jobb kezük a domináns.

Két magyar egyetem arra vállalkozott, hogy kiderítse, vajon a genetikánknak mennyi szerepe van abban, hogy mennyire lesz súlyos valakinél a COVID-19.

Azzal nagyjából mindenki tisztában van, hogy az immunrendszer a vírusos, illetve bakteriális fertőzésektől védi az szervezetünket. Ennél tovább azonban már sokaknak nem terjednek az információi testünk védekezőrendszerével kapcsolatban, illetve rengeteg tévhit is kering a témáról a köztudatban.

Reggel még jobban megy a nyelés, estefelé viszont már egyre problémásabb? Ha gyenge láb, kar vagy szemhéj is társul hozzá, akkor lehetséges, hogy miaszténia grávisszal állunk szemben.

Egy kínai-amerikai kutatócsoport utánajárt, milyen hatással van a szerelem az agyi hálózatok működésére.

A témában zajló kutatások szerint a korábbi évszázadokhoz képest mostanra számottevően csökkent az átlagos emberi testhőmérséklet. A különös változást egy nemzetközi kutatócsoport is megerősítette egy amazóniai őslakos törzs vizsgálata során.

A donwilhelmsit névre keresztelt ásvány felfedezése a Hold keletkezéstörténetének kutatása és a Föld belsejében zajló folyamatok megismerése szempontjából is kiemelt jelentőségű.

Nemcsak a mindennapok telhetnek derűsebben, hanem agyunk egészsége szempontjából is hasznos lehet, ha igyekszünk a dolgok jó oldalát nézni.

Alkoholmegvonás miatt két alkalommal is delíriumot tapasztalhatott meg a híres Vincent van Gogh 19. századi holland festő egy új kutatás szerint.

A család és a barátok a legbefolyásosabbak a politikai véleményformálásban, a magyarok nézeteire kis hatással vannak az internetes influenszerek - derült ki egy friss amerikai-magyar kutatásból.

Több tízezer éves fogak árulkodnak arról, hogyan táplálta csecsemőjét a neandervölgyi ember.

Galaxisunkban akár 300 millió potenciálisan lakható bolygó lehet a Kepler űrteleszkóp adatainak elemzése szerint.

Az okosórák és okoskarkötők mérési adataiból is következtetni lehet a koronavírus-fertőzésre - állapította meg egy friss tanulmány.

Már negyven millió éve léteztek a beszéd alapkövei, az ember és a majom közös elődei is ismerték a komplex nyelvi szerkezetek bizonyos szabályait - állapította meg a Zürichi Egyetem (UZH) Összehasonlító Nyelvtudományi Intézete egy mesterséges nyelvtan segítségével. Ezeket a szerkezeteket a majmok ugyanolyan jól értették, mint az emberek.

Egérkísérletek bizonyították, hogy egyes agyi régiók aktivitása a korral csökken, emiatt pedig idősebben a motivációnkat is elveszíthetjük az iránt, hogy új dolgokat tanuljunk meg.

Új utakat nyit az agy memóriaközpontjában, a hippokampuszban aktív gátlóneuronok működésének feltérképezéséhez Losonczy Attila agykutató és csapata kutatása, amelynek eredményei az idegtudomány egyik legrangosabb nemzetközi szaklapjában, a Neuron folyóiratban jelentek meg.

Az emberiség hajnala óta fontos részét képezi a zene a mindennapjainknak, egyes dallamok lenyugtatnak, míg mások feltüzelnek minket. Vannak olyan emberek azonban, akik teljesen közömbösek a zene iránt. A betegséget zenei anhedóniának hívják.