Tudományos érdekességek

Bár úgy tűnhet, 2100 még messze van, nyolcvan év hamar eltelik és nem kizárt, hogy addigra 5,2 millióra zsugorodik a magyar népesség. De nemcsak belőlünk lesz kevesebb, majd minden ország veszít lakosságából, s ez óriási csapást mérhet a ma ismert társadalomra.

Alacsonyabb a kognitív zavarok későbbi életkorban való fellépésének kockázata azoknál az embereknél, akik munkája kevés fizikai aktivitást követel meg - állítják brit kutatók. Vizsgálataik szerint a kétkezi munkát végzők körében közel háromszor magasabb az időskori mentális hanyatlás veszélye.

Archeogenetikai vizsgálatok alapján az Árpád-házi királyok dinasztiája a mai Afganisztán északi részén, az ókori Baktria területén alakult ki 4500 évvel ezelőtt.

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) új elnöke szerint aktiválni kell a hazai tudóstársadalmat.

Az ember is képes "hegyezni a fülét" német kutatók szerint, legalábbis egy kicsit.

A Magyar Tudományos Akadémia 555 szavazati jogú közgyűlési tagja közül az elnökjelöltek szavazásán 429 fő vett részt. Freund Tamás 251 igen szavazatot kapott (58,51 százalék), s ezzel ő lett az akadémia új elnöke.

Manapság az emberek már tovább élnek, mint néhány évszázaddal ezelőtt, és a fiatalságnak is egyre komolyabb kultusza van. Nem véletlen, hogy olyan sok kutatás készül az öregedéssel kapcsolatban. Egy friss publikáció szerint például az emberek négy típusba oszthatók aszerint, hogy milyen módon öregszenek.

Kardiológiai oka is lehet a csökkenő teljesítménynek.

Ismét felhívásban kéri a lakosságot az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) tartozó Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete, hogy segítsék a kutatókat a hazai tigrisszúnyog-populáció feltérképezésében.

Egy különös betegség miatt a férfi nem volt képes érzékelni a számokat az 1 és a 0 kivételével. Az esete is jól tükrözi, milyen összetett agyi folyamatokra van szükség egy egyszerű szimbólum értelmezéséhez is.

Magyar kutatók vezetésével, több mint egy évtizeden át tartó genetikai nyomozással jutott el egy nemzetközi kutatócsoport egy család férfi tagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetéhez.

Nemcsak a kórokozó terjedését segíthet lassítani, de a maszk viselésének néhány olyan előnye is lehet, amelyekre elsőre nem is gondolnánk.

A budapesti szennyvíztisztítókban már igazolták az új típusú koronavírus jelenlétét, a következő hetekben pedig Magyarország minden megyeszékhelyének szennyvíztisztítóját megvizsgálják a kutatók. De vajon miért olyan fontos ez, és mit jelent pontosan, ha megtalálják a kórokozó örökítőanyagát a szennyvízben?

Daganatokat okoz, az állatok tömeges pusztulásával jár, sőt a koronavírus terjedését is elősegíti - az 5G kapcsán számos összeesküvés-elméletet felállították már, többségében bármiféle tudományos alap nélkül. Mindazonáltal az újgenerációs mobilhálózat és az azzal járó ipari forradalom valóban veszélyes lehet, főleg a gyenge digitális tudással rendelkező társadalmakra nézve.

Közkeletű tévhit, hogy a zsidókra jellemző a nagy, karvalycsőszerű orr. A feltevés gyökerei hosszú évszázadokra nyúlnak vissza, ráadásul a mai napig jelen van a köztudatban - dacára annak, hogy nincs benne túl sok igazság.

A koffein káros hatásairól gyakran lehet híreket olvasni, éppen ezért jó ötletnek tűnhet, ha kávéból is inkább koffeinmentes típust választunk. Akad ugyanakkor néhány tény, amelyet csak kevesen tudnak ezekről az italokról.

Még egy ok, amiért érdemes puszta jószándékból segíteni másoknak.

Hogy a tudósoknak igaza volt-e az új koronavírus-járvánnyal kapcsolatban vagy sem, az majd csak bizonyos idő távlatából derül ki. Annyi biztos, legalább akkora lehetőség a pandémia a tudomány számára, mint amekkora buktatói vannak.

Japán kutatók megtalálták azt az idegsejtet, ami közelebb vihet minket a távoli világűr felfedezéséhez szükséges hibernációhoz.

1915 telén egy Ernest Cable nevű közlegényt meglehetősen rossz állapotban szállították be a franciaországi Wimereux-ban található kórházba. A brit katona az első világháború nyugati frontján harcolt, ám nem az ellenségnek köszönhette, hogy ledőlt lábáról, hanem a Shigella flexneri nevű baktériumnak, amely vérhast okoz. Nem sokkal később meghalt, testéből pedig egy katonai bakteriológus mintát vett. Ezzel kezdődött a világ legrégebbi baktériumgyűjteményének immáron 100 éves története.

Embriószerű kísérleti modellek segíthetnek megérteni az emberi fejlődés "feketedoboz-periódusaként" számon tartott időszakát. Ez az esetlegesen akkor kialakuló születési rendellenességekre is fényt deríthet.

Jelentősen csökkent a szennyvízben mért koronavírus (genomkópia) száma Budapesten - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).