Az utóbbi időben sok helyütt újra nő a COVID-19-esetszám a delta variáns terjedése miatt. Ráadásul lanyhul az oltási kedv a felnőttek körében, a kamaszok is zömmel oltatlanok. Közben viszont a 12 éven aluli gyermekek oltásáról még nem is született döntés a legtöbb országban, ezért sok szülő tart attól, mire kell számítania a nyaralás során.
Az utazással kapcsolatos COVID-19-kockázat attól függ, hová és milyen járművel utazunk, a célállomáson kik lesznek jelen és milyen szabadidős tevékenységeket tervezünk. A MedicalXpress cikkében közölt 6 kérdés segít a bizonytalanság eloszlatásában.
Mekkora veszélyt jelent a gyerekekre a COVID-19?
A gyerekeknek a felnőtteknél lényegesen ritkábban okoz súlyos megbetegedést a koronavírus-fertőzés, még kevesebbek esetében válik végzetessé a betegség. Ám a hosszú COVID -nak nevezett tünetegyüttes előfordulhat körükben. Továbbá a megfertőződött, de tünetmentes gyerek körbefertőzheti a környezetét: gyereket, felnőttet egyaránt. A gyermektől felnőttre irányuló fertőzésátadás mértéke nagyjából fele a fordított irányú fertőzésnek, amikor a felnőtt fertőzi meg a gyermeket.
Autóval vagy repülővel biztonságosabb elindulni?
Hétköznapjainkhoz képest utazás közben sokkal több idegennel találkozunk, ennélfogva a megfertőződés kockázata is nagyobb. Repülőtéren végképp számolni kell azzal, hogy más országból, akár más földrészről érkező emberekkel is egy területen kell huzamosabb időt eltöltenünk. Észszerű döntés tehát itt a maszkviselés, hogy védjük magunkat. A gépre felszállva is érdemes magunkon tartanunk a maszkot, bár a repülés közben történő megfertőződés kockázata minimális az adatok szerint. Az autós utazás biztonságosabbnak tűnik, ekkor csak a pihenő- és étkezőhelyeken ajánlott fokozottan vigyázni.
A célállomás mennyire befolyásolja a kockázatot?
Indulás előtt érdemes tájékozódni a célállomáson tapasztalható egészségügyi helyzetről, erről a konzuli szolgálatok honlapján nyújtanak információkat. Mindenképpen célszerű biztosítást kötni, még a legrövidebb időre is!
Milyen találkozók biztonságosak?
Utazásunk során olyan emberekkel találkozunk, legyenek bár távoli rokonok vagy vadidegenek, akikkel odahaza nem kerülünk kontaktusba, és ez növeli a megfertőződés veszélyét. A kockázat azon is múlik, hogy az adott személyeknek milyen az oltási státusa, hány személlyel találkoztunk, milyen volt a találkozás jellege és mennyi ideig tartott. Minél több időt töltünk oltatlan személyek társaságában, annál nagyobbnak tekinthetjük a kockázatot.
Milyen tevékenységek biztonságosak?
Alapszabály, hogy inkább válasszunk szabadtéri programokat, semmint beltérieket, ahol a vírus tovább marad életképes a levegőben. Persze a kültéri programoknál is figyeljünk oda a részletekre: ha több órát töltünk szoros közelségben idegenekkel, például egy sportesemény vagy koncert nézőterén, akkor szintén megnő a fertőződés kockázata - nyilván, ha csak védettségi igazolvánnyal lehet belépni a rendezvényre, akkor biztonságosabbnak tekinthetjük. Amikor sportolási lehetőséget keresünk a gyerekeknek, válasszunk olyan mozgásformákat, ahol nagyobb távolságot lehet tartani: biciklizést vagy focizást például.
Milyen lépéssel csökkenthetjük a fertőzés kockázatát?
Erre nincs egyetlen helyes válasz. Mindenkinek magának kell mérlegelnie a helyzeteket, és meghoznia a szükséges döntéseket. Utazás közben nagy valószínűséggel találkozni fogunk beoltatlan felnőttekkel és gyerekekkel. De a megfertőződés kockázata a fenti tényezők figyelembevételével mérsékelhető. Beszéljük át a családtagokkal a várható rizikótényezőket és a helyes hozzáállást, illetve viseljünk maszkot a beltéri programokon.
Legjobban: