Az emberek többsége szívesen utazik, a repülés viszont – a Kiwi.com reprezentatív kutatásának eredményei szerint – a magyarok csaknem feléből (45 százalékából) komoly stresszt vált ki. A repüléstől való irracionális félelem – vagy más néven aviofóbia – létező probléma, ez azonban „csak” a globális lakosság mintegy 6 százalékát érinti. A többiek tehát kisebb mértékben szoronganak a repülés előtt és alatt, leginkább a kontrollvesztés érzése, illetve a turbulencia következtében érezhető rázkódások miatt.
A repüléssel kapcsolatos negatív érzéseket tovább táplálhatja az a feltételezés is, hogy nyomot hagyhat a testen, ha több órán keresztül 10-11 kilométeres magasságban repülünk. De vajon valóban van mitől tartanunk ezen a téren, és ha igen, akkor mivel mérsékelhetjük a kockázatokat?
Kiszáradás és egyéb kellemetlenségek
A repülőutak alatt két dologgal biztosan számolnunk kell: a légköri nyomás változásával és a levegő páratartalmának jelentős csökkenésével. Ez a két tényező pedig számos panaszt előidézhet. A CNN cikke szerint például a nyomásingadozás következtében felpuffadhatunk, valamint megfájdulhat a fülünk és a fejünk. Az Independent összefoglalója viszont arra is rámutat, hogy akár a töméssel rendelkező fogaink is sajogni kezdhetnek a fel- és leszállás idején.
A nyomáscsökkenés miatt a vérünk oxigénszintje is alacsonyabb a megszokottnál, ami miatt a legtöbben elálmosodnak. A súlyos krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedő utasok légzési nehézségeket is tapasztalhatnak a nyomásváltozás következtében, ezért nekik mindenképpen érdemes konzultálniuk orvosukkal, mielőtt megveszik a repülőjegyet.
Az említett cikkekben az alacsony páratartalom következményére is kitérnek. Mivel a repülőgépek kabinjaiban az ideális 40-60 százalékos helyett csupán 5-20 százalékos a levegő nedvességtartalma, a száraz levegő miatt gyakori az orrdugulás, a torokfájás, a rekedtség, valamint a szem-, bőr- és szájszárazság is. A kellemetlenségek megelőzése vagy legalább mérséklése érdekében a repülés előtt és alatt fokozottan oda kell figyelni a folyadékbevitelre, és lehetőleg kerüljük a vízhajtó hatású koffein és alkohol fogyasztását.
Támad a jetlag és a kozmikus sugárzás
Ha az ember messzi országokba, más kontinensekre repül, akkor szinte borítékolható, hogy meg kell majd küzdenie az időeltolódás okozta kellemetlenséggel, az úgynevezett jetlaggel. Az időzónák átlépése ugyanis jelentősen megzavarja a cirkadián ritmust, erre pedig az alábbi problémák hívják fel a figyelmet:
- álmatlanság,
- napközben jelentkező konstans álmosság,
- teljesítménycsökkenés,
- memóriazavarok,
- hangulatváltozások,
- figyelmetlenség,
- ritkábban hányinger, székrekedés, étvágyváltozás és enyhe szorongás is jelentkezhet.
A brit egészségügyi szolgálat (NHS) tájékoztatója szerint a jetlaget nem tudjuk megakadályozni, hatását azonban csökkenthetjük, amennyiben már az utazás előtt elkezdünk kicsit alkalmazkodni az úti célunk időzónájához, tehát a szokásosnál valamivel később vagy korábban fekszünk le és kelünk fel. A szervezet időeltolódáshoz való gyorsabb alkalmazkodását elősegíthetjük úgy is, ha minél több természetes fénynek tesszük ki magunkat, és ellenállunk annak, hogy napközben is elvonuljunk aludni. Altatók és melatonin („alváshormon”) szedését a szakértők nem ajánlják.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nincs két egyforma ember a világon, a társadalom fősodrása mégis többnyire ugyanazt az egyenritmust diktálja az iskolában és a munka világában mindannyiunk számára. Vannak, akik könnyebben tudnak alkalmazkodni ehhez, másoknak azonban nagyon eltérő lehet a természetes bioritmusuk az elvárásokhoz képest. Szakemberrel beszélgettünk az úgynevezett szociális jetlagről, illetve annak potenciális veszélyeiről.
A News Medical cikke szerint azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy a repülési magasságokban az úgynevezett kozmikus sugárzásnak is jobban ki vagyunk téve, ez pedig hosszú távon – a feltételezések szerint – növelheti a rák és a meddőség kialakulásának kockázatát. Egyes tanulmányok például megállapították, hogy az éveken át rendszeresen és hosszú ideig repülő pilóták és légiutas-kísérők körében jóval magasabb az egyik legagresszívabb bőrrák, a melanóma előfordulási aránya.
Nő a fertőzés- és trombózisveszély
A fentebb már említett alacsony páratartalom és a nyomásváltozás a légúti fertőzésekkel szemben is védtelenebbé teszi a szervezetet – erre már a Daily Record cikke figyelmeztet. Ilyen körülmények között ráadásul akár napokig vagy hetekig is életképesek maradhatnak a kórokozók a kabinokban, tehát egy beteg, köhögő és tüsszögő utas a napokkal utána utazók közül is megbetegíthet bárkit. Nem véletlen, hogy sokan számolnak be arról, hogy a repülőutak után szinte mindig betegeskednek néhány napig.
És ez még nem minden: a mozdulatlanság és a vér besűrűsödése miatt a repülővel utazóknak a vérrögképződés megnövekedett rizikójával is számolniuk kell. Leginkább azoknak kell aggódniuk, akik...
- idősebbek,
- elhízottak,
- valamilyen véralvadási zavarral vagy rákkal küzdenek,
- a repülést megelőzően műtéten estek át,
- éppen várandósak vagy nemrég szültek,
- családi előfordulás miatt egyébként is a kockázati csoportba tartoznak,
- esetleg hormonpótló vagy fogamzásgátló tablettákat szednek.
Mindezek mellett a szakemberek azt is megállapították, hogy minél hosszabb ideig repül valaki, annál nagyobb a vérrög, valamint a mélyvénás trombózis fellépése kockázata. A négyórásnál hosszabb repülőutak esetében például kétóránként 26 százalékkal növekszik a veszély.
Napjainkban is vannak olyan repülőjáratok, amelyek egyhuzamban több mint fél napos utazást jelentenek. Az USA Today cikke szerint New Yorkból Tokióba például 14 és fél óra, Los Angelesből Sydneybe pedig 15 óra repüléssel lehet eljutni. 2025-től azonban még ezeket is túlszárnyalja majd a rekordhosszú, Sydneytől Londonig repülő járat, amely – ahogy arról a Vezess.hu is beszámolt tavaly – szünet nélkül majdnem 20 órán keresztül lesz majd a levegőben.
Hasznos tippek profiktól
A The Sun az Emirates légitársaság egyik légiutas-kísérőjét, Lauren Guilfoyle-t idézve azt írta, a lábdagadás és a mélyvénás trombózis kockázata jelentősen csökkenthető, ha a repülés ideje alatt kompressziós harisnyát viselünk. Fontos továbbá, hogy az utazáshoz ne szűk, testhezálló ruhákat, inkább kényelmesebb darabokat válasszunk. A lábainkat pedig rendszeresen mozgassuk át, amíg el nem érünk az úti célunkig – ezt akár a helyünkön ülve is megtehetjük.
Ez is érdekelhet
Próbáljuk meg az ábécé minden betűjét leírni a lábfejünkkel. Ezzel felpezsdíthetjük a vérkeringést és elkerülhetjük a bokák megduzzadását” – mondta.
Egy másik légiutas-kísérő, a 24 éves tapasztalattal rendelkező, jellemzően 14 órákat repülő brit Kris Major pedig a CNN megkeresésére azt mondta, ő a cipők levételét is szokta javasolni az utasoknak, ugyanis az is segít a lábdagadás megelőzésében. A nyomásváltozás miatti fülfájás megelőzésére jó szolgálatot tehet a rágózás és a füldugó, a repülés közbeni nyugodt pihenést pedig zajszűrős fülhallgatóval, nyakpárnával és alvómaszkkal lehet a legjobban biztosítani. A hosszú repülőutakon egyébként jellemzően osztanak takarókat, párnákat és szemtakaró maszkokat az utasoknak, de ha ragaszkodunk a sajátunkhoz – akár kényelmi, akár higiéniai megfontolásból –, akkor bátran vigyük magunkkal azt is!
