"Egy év alatt 8-10 százalékkal emelkedtek a szálláshelyárak, de néhány népszerű üdülőhelyen 20 százalékos a növekedés mértéke" - hívja fel a figyelmet a Portfólió . A portál szerint egyes tengerparti üdülőhelyek árszínvonala sincs messze a belföldi vízparti helyekétől, még akkor sem, ha az utazási költségeket is beleszámoljuk. Mindez annak fényében különösen beszédes kijelentés, hogy a forint értéke számottevően csökkent az elmúlt években, így a külföldi nyaralások is drágultak.
A cikk szerint a problémák forrása, hogy az első járványügyi korlátozások és lezárások bevezetését követően az ágazat nem kapott megfelelő állami bértámogatást, így drasztikus leépítési hullám indult a hazai turizmusban. Az állásukat elveszítő dolgozók jelentős része aztán más szektorokban keresett munkát magának, ez pedig komoly inflációhoz vezetett idén nyáron. A munkaerőhiány miatt lendületesen emelkednek a bérköltségek, mivel a korábbinak megfelelő fizetésért kevesen hajlandóak visszatérni egy olyan ágazatba, amelyről immár ismert, hogy bizonytalan alapokon nyugszik, amennyiben újra beüt egy járványhullám.
A szálláshelyek tehát magasabb bért kényszerülnek kínálni, miközben az alapanyagárak is gyorsan drágulnak. Mindennek költségeit pedig - elegendő mértékű állami támogatás híján - a vendégekkel igyekszenek megfizettetni. "Júliusban a KSH adatai alapján ugyanis országos átlagban már 18 ezer forintba került egyetlen éjszaka egy apartmanban két főnek (ellátás nélkül), közel 20 ezer forintba egy panzióban (reggelivel, hétvégén), és 35 ezerbe egy négycsillagos szállodában (reggelivel, hétköznap)" - írja a Portfólió.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: