Habár gyakran csak tengeri betegségként emlegetik, valójában bármilyen mozgás kiválthat utazási betegséget, avagy kinetózist. A jelenség alapja, hogy a belső fülben lévő egyensúlyszerv eltérő ingereket észlel, mint a szem. Magyarul, az adott jármű mozgásában bekövetkező hirtelen változások nem állnak összhangban azzal, amit látunk. Jó példa erre a hullámzás, amelynek hajóra kifejtett fizikai hatásait más ütemben érzékeljük, mint ahogy a hullámokat érkezni látjuk. Mindez összezavarja szervezetünk egyensúly-érzékelését, így rosszullét lép fel olyan tünetekkel, mint például a kezdeti sápadtság, hideg verejtékezés, esetleg fejfájás, később pedig émelygés és hányinger, rosszabb esetben hányás.
A tengeri betegség elnevezés abból a szempontból részben helytálló, hogy a probléma valóban hajózás közben lép fel a leggyakrabban, de ugyanígy kiválthatja egy zötykölődős autó-, vonat- vagy repülőút, akárcsak az olyan vidámparki attrakciók, mint a hullámvasút vagy a körhinta, valamint a szórakoztatóipar fejlődésével egyre népszerűbb VR szemüvegek. Az utazási rosszullét kialakulása egyéni érzékenység függvénye is, azaz vannak, akik szinte soha nem élnek át ilyen panaszokat, míg mások számára már egy buszos osztálykirándulás vagy egy nyugodt balatoni hajókázás is gondot okoz. Érdemes azt is megemlíteni, hogy az utazási betegséget tovább súlyosbíthatja, ha a járműben elhasználódott, oxigénben szegény a levegő, illetve ha az érintettek eleve szorongva indulnak el, mert tudják magukról, hogy hajlamosak rosszul lenni utazás közben.
Mit tehetünk az utazási betegség ellen?
A kellemetlen panaszok kivédésére többféle módszer is elérhető, ezeket pedig két kategóriába sorolhatjuk. Az első csoport lényegében az utazási rosszullétet kiváltó okok ellensúlyozásáról, illetve a lehetséges tünetekre való tudatos felkészülésről szól. Fontos tehát, hogy utazás előtt kerüljük a fűszeres és zsíros ételeket, megterhelő lakomákat és az alkoholt, ehelyett inkább igyekezzünk valamilyen könnyebb fogást keresni. Menet közben segíthet, ha...
- a hajón olyan kabint kérünk, amely minél távolabb van a tattól, illetve minél közelebb a vízszinthez;
- a repülőn olyan ülést kérünk, amely a szárnyak elülső éléhez közel helyezkedik el;
- a vonaton ablaka mellé és a menetiránynak megfelelően ülünk le;
- az autóban vagy mi vezetünk, vagy az anyósülésen foglalunk helyet.
A friss levegő és a hányáscsillapító is segít
A szellőztetés általában véve nagyon hasznos, a friss levegő segíthet ugyanis megelőzni a rosszullétet. Már csak ezért sem javasolt az autóban dohányozni, valamint érdemes kerülni az egyéb erős szagokat is, legyen szó akár alkoholról vagy éppen fűszeres ételekről, nassolnivalókról. Utazás közben bátran kémlelhetjük a tájat, és különösen jó, ha valamilyen távoli, akár egy helyben álló objektumra fókuszálunk. Ezzel szemben sem az olvasás, sem az elektromos eszközök használata nem szerencsés egy járműben ülve, amennyiben hajlamosak vagyunk az utazási betegségre.
A felsoroltak mellett a prevenció másik fontos ágát a hányinger kezelésére, illetve a hányás megelőzésére szolgáló gyógyszerek jelentik. A dimenhidrinát egy antihisztamin típusú hatóanyag, amely a hányásközpont ingerlékenységét csökkenti az agyban. Az első tablettát már az utazás megkezdése előtt fél órával be kell venni, a további adagolásra vonatkozóan pedig érdemes háziorvossal vagy gyógyszerésszel egyeztetni. Mivel a hatóanyag enyhén szedatív hatású, ezért álmosságot okozhat mellékhatásként, ugyanakkor hatékonyan képes meggátolni a hányinger és a hányás fellépését.
Ez is érdekelhet
Szponzorált tartalom. A cikk megjelenését a Daedalon tabletta gyártója, Richter Gedeon Nyrt. támogatta.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: