Utazni mindenki szeret, az odavezető utat azonban néhányan szinte rémálomként élik meg. Az imbolygó hajón jelentkező rosszullétet szinte mindenki ismeri, és a magyarázata is értelemszerű, hiszen a legedzettebb gyomrú embereket is megviselheti, ha nem éreznek biztos talajt a lábuk alatt. A tengeri betegségként is ismert tünetegyüttes azonban nem csak a tengeren jelentkezik, sőt még csak hajón sem kell lenni hozzá: egyeseknek autón, vonaton, vagy repülőn utazva is előjönnek a kellemetlen panaszok. Az utazási rosszullétnek is hívott jelenség mögött a szervezet látás- és helyérzékelési képessége közötti diszharmónia áll, vagyis az agyunk hibaként értelmezi, hogy helyet változtatunk úgy, hogy érezhetően nem mozgunk.
Összezavart érzékek
Fülünknek nem csak a hallásban, de a mozgásunkban is fontos szerep jut. Ahhoz ugyanis, hogy testünket a legegyszerűbb mozdulatok közben is egyensúlyban tartsuk, a belső fülben lévő egyensúlyérzékelő szerv működésére van szükség. Az itt található félkörös ívjáratok a fej, az úgynevezett tömlőcske és zsákocska pedig a test mozgását követik le. A belső fülben lévő kis szőrsejtek az itt érzékelt dolgokat elektromos jelként a másodperc törtrésze alatt eljuttatják az agyba, amely döntést tud hozni bizonyos izmok működéséről az egyensúlyi állapot fenntartásához. Az izmokban lévő receptorok hasonló módon továbbítanak jeleket az agy irányába a mozgásszervrendszerben végbemenő minden változásról.
Az így kapott adatokat az agy összeveti a látásunkkal szerzett információkkal, az utazási betegség során viszont egymásnak ellentmondó információk érkeznek. Hogyha például az ülésben a telefonunkat nyomkodjuk, vagy olvasunk, a testünk az ülés nyugodt testhelyzetét érzékeli, míg a középfül a mozgást és imbolygást. Az agy az ellentétes információkat hallucinációként, vagy valamilyen mérgezésként érzékeli, és az ilyenkor „előírt protokoll” szerint eljárva kiürítené a gyomrot, vagyis először szédülés, majd hányinger, hányás jelentkezik.
Általában a gyerekek érzékenyebbek az utazási rosszullétre, de a felnőtteknél is egyénfüggő, hogy kit mennyire visel meg. Legerősebben a hajóutakon érződhet, mikor a helyváltoztatás mellett a hullámzás is tovább zavarja a belső fülben lévő helyzetérzékelő rendszerünket. Legritkábban pedig a repüléskor okoz gondot, rendszerint csak a nagyobb légörvények miatt alakul ki. A repüléskor érzett rosszullét mögött elsősorban az idegesség állhat.
Hogyan enyhítsük a tüneteket?
Szerencsére az érzékenyebb embereknek sem kell lemondaniuk a nyaralás örömeiről, nem árt azonban felkészülni az utazással járó megpróbáltatásokra. A patikákban vény nélkül is kapható készítmények némelyike segíthet megelőzni a hányingert, hányást, illetve a szédüléssel is járó émelygést – ebből mindenképpen tartsunk magunknál néhányat abban az esetben, ha tudjuk, hogy gond lehet. A gyógyszereket általában az utazás előtt legalább fél órával be kell venni, tehát ne a rosszullét kezdetekor próbáljuk kezelni a tüneteket.
Az olvasnivalót pedig inkább ne vegyük elő az utazás alatt, hiszen a betűk követése gyorsan súlyosbíthatja a tüneteket. Helyette időnként pillantsunk ki az ablakon, hogy az agyunkban is jobban tudatosuljon a mozgás érzete, így feloldódjon az érzékek közötti ellentmondás. Sok esetben már ez is elegendő a kellemetlen tünetek enyhítéséhez.
Szponzorált tartalom. A cikk megjelenését a Daedalon tabletta gyártója, Richter Gedeon Nyrt. támogatta.
Legjobban: