A szállásadók a működésüket illetően egyik kelet-közép-európai országban sem túl optimisták, a legfőbb problémát a növekvő rezsi- és bérköltségek jelentik számukra - derült ki a Szallas Group és a Nielsen IQ piackutató felméréséből, amelyet több mint 500 szállásadó részvételével készítettek.
Riasztó a munkaerőhiány
A többség a járvány után átlagosan 8-11 százalékkal emeli az éjszakánkénti árat, hogy biztosítsa a stabil működéshez szükséges bevételt. A munkaerőhiány riasztó probléma, amelytől az ágazat szenved, a legtöbb szálláshelyen takarítókat, szobalányokat, szakácsokat és pincéreket keresnek. A kutatás szerint Magyarországon szállásonként átlagosan 2,3, Romániában 2,1, Horvátországban 1,7 nyitott pozíció van. Bár Csehország viszonylag bőséges munkaerővel rendelkezik a régió más országaihoz képest, mégis akad szálláshelyenként átlagosan 10,5 szabad pozíció.
Gyorsul a digitalizáció
A kutatásban rámutattak: a járvány hatására gyorsul a digitalizáció az ágazatban. Magyarországon 10 belföldi foglalásból 9 digitális csatornákon történik, ezzel az eredménnyel a legkiemelkedőbb a régióban. Horvátországban és Csehországban a foglalások kétharmada, Lengyelországban nagyjából fele és Romániában minden negyedik szállásfoglalás zajlik online.
A cseh szállásadók negyede, a magyarok harmada, a románok 36 százaléka, a horvátok 38 százaléka új digitális fizetési módokat vezetett be a pandémia idején. A vizsgált országokban a szálláshelyek több mint fele csatlakozott az OTA-k által üzemeltetett fizetési rendszerekhez, azonban a fintech szolgáltatók fizetési megoldásainak (pl. Revolut, PayPal, GooglePay, AliPay) bevezetése egyelőre kevésbé népszerű.
A turizmust segítő állami intézkedések gyakorisága és pénzbeli értéke országonként eltérő a kutatás szerint: Magyarországon és Romániában a rendszeres ösztönzők értéke nagyjából évi 250 millió euró, a lengyel állam 800 millió, míg a cseh kormány 18 millió euró értékben bocsátott ki utalványokat a koronavírus-járvány kitörése óta. Mint írták, e programok sikere vitathatatlan, a szálláshely-kihasználtság fenntartása állami támogatás nélkül 2022-ben kihívást jelenthet.
Legjobban: