Legalább 30 éve nem volt ilyen, de még annyi kukorica sem termett itthon, amennyi a hazai felhasználást fedezné – írja a 24.hu. A lapnak nyilatkozó szakemberek egyike szerint sem éri el az idei termés a 4 millió tonnát, márpedig átlagos évben 4–4,5 millió tonna a belföldi szükséglet, jó években pedig ennek inkább a duplája szokott megteremni. Legalább 1990 óta nem volt példa arra, hogy a termés nem elégítené ki a belföldi igényeket.
Ukrán importból fedeznénk a hiányt
Az elmúlt évtizedben jellemzően 6–8 millió tonna termett stabilan, a leggyengébb, 2012-es évben 4,7 millió tonna kukoricát takarítottak be, de a csúcs 9,3 millió tonna volt 2014-ben. Az adatok szerint az idei aszály lefelezte a magyar kukoricatermést. Raskó György egykori földművelésügyi államtitkár, mezőgazdasági nagyvállalkozó néhány hete még 5 millió tonnás kukoricatermést becsült az aszálytól kevésbé sújtott dunántúli táblák alapján, de most már ő is úgy látja, 4 millió alatt lesz a mennyiség. Máhr András, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének (MOSZ) a főtitkárhelyettese 2,8–3 millió tonna körüli termést jósolt az idei évre.
Nagy a bizonytalanság abban a tekintetben is, hogy mire lesz elég a belföldi termés. A magas energiaárak miatt az ipari felhasználók várhatóan kevesebb alapanyagot vásárolnak, elképzelhető, hogy a takarmánygyártók is kevesebbet vesznek, és az sem kizárt, hogy a takarmányozás eltolódik a búza felé. A búzából ugyanis, ha nem is volt jó termés, nincs hiány, még exportra is jut. Nem tudni továbbá azt sem, hogy az állattartást mennyire fogják vissza az egyre növekvő árak.
A sok bizonytalanság közepette abban mindenki egyetért, hogy szükség van az importra, és egy ideje már érkeznek is a szállítmányok Ukrajnából. Egyes becslések szerint eddig mintegy 1 millió tonna kukoricát importáltak a magyar felhasználók. Az olcsó ukrán kukorica a hazai árakat is lefelé húzza a szakemberek szerint.
Legjobban: