A betegek járnak rosszul a kórházbezárásokkal

Már nincsenek tartalékok a kórházbezárásban. A további intézmények vagy kisebb ellátóhelyek megszüntetésével már elkerülhetetlenül sérül a betegek érdeksérelme – hívta fel a figyelmet Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász.

Az elmúlt évtizedekben óriási struktúraváltás ment végbe az egészségügyben. Ez ugyan nem feltétlenül fejlesztette az ellátórendszert, abban azonban segített, hogy az évről évre csökkentett finanszírozásból könnyebben kijöjjenek a kórházak. Most viszont már „nincs hová hátrálni, a betegek érdeksérelme nélkül már nem lehet intézményt vagy kisebb ellátóhelyet bezárni” – mondta a Népszavának Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász.

kórház, kórházbezárás, fekvőbeteg-ellátás, magyar egészségügy,
Már nincsenek tartalékok a kórházbezárásban. Fotó: Getty Images

„Már csak a zsigereinket tudnánk felélni”

A nagyobb városokban – Pécsen, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon – és többnyire Budapesten is lezajlott már a fekvőbeteg-szakellátás koncentrálása. Hiszen míg a 2000-es évek elején akár négy-öt kisebb-nagyobb kórház is működött ezeken a településeken, jelenleg csupán egy-egy nagy, összevont – esetleg több telephellyel rendelkező – intézmény látja el a betegeket. A szerkezetátalakítást Dózsa Csaba egy fogyókúrához hasonlította, és azt mondta, „a könnyű hájtól már lényegében megszabadultunk, mostanra már csak a zsigereinket tudnánk felélni. Szinte minden további szolgáltatóhely-csökkenés már direktben rontaná le a betegek hozzáférését.”

Bács-Kiskun megyét hozta fel példának. Mint mondta, ez a megye földrajzilag három nagy részre tagolódik: Kecskemét, Baja és Kiskunhalas vonzáskörzetére. Ha itt mindenki csak a kecskeméti centrumkórházban kaphatna fekvőbeteg-szakellátást, akkor az sokaknak akár 80-150 kilométeres utazást jelentene az otthonától, amelyet egyesek nem tudnának megoldani. Ez különösen a rendszeres, kúraszerű (onkológiai, mozgásszervi) ellátásra szorulóknak, illetve a műtét utáni kontrollokra visszajáróknak okozna gondot.

Szolnokon akkora volt a szakemberhiány az egészségügyben júliusban, hogy nem tudták biztosítani a szülészeti ellátást. A várandós nőknek ezért 100 kilométernél is többet kellett utazniuk, hogy Debrecenben vagy a Budapest Semmelweis Egyetemen életet adhassanak kisbabájuknak.

De hasonló helyzetben van a többi két-három pólusú megyék is. Zala, Heves, Nógrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron megyében szintén nagy problémákat eredményezne, ha csak egy aktív kórházi ellátóhely maradna. A szakértő szerint aktuálisan leginkább az egészségügyi alapellátás területén lehetne struktúraváltásról, például praxisközösségek és többletszolgáltatások elindításáról beszélni.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.