Az okoseszközök és a korlátlan internethozzáférés korszakában - amikor már az első osztályos gyerekek táskájában is ott lapul a mobil -, érthetőek a médiahasználattal kapcsolatos szülői aggodalmak. És a tudatos törekvések - korlátozások, szabályok -, amelyekkel a szülők egy része igyekszik kontrollálni gyermeke világhálón való barangolásának idejét, illetve szemmel tartani a gyermeke által használt közösségi médiás platformokat, netes oldalakat.
A Cincinnati Egyetem kutatóközpontjának felmérése - ami a Psychology of Popular Media című szaklapban jelent meg - alátámasztja, hogy a koronavírus-járvány hatására a médiafogyasztással kapcsolatos szülői aggodalmak háttérbe szorultak - számol be róla a News Medical. Ennek legkézenfekvőbb oka, hogy a szülők egy része home office-ba kényszerült, a gyerekek pedig időszakosan átálltak digitális oktatásra, vagyis "hivatalból" sokkal több időt töltöttek otthon, mint korábban, míg a házon kívüli programok, találkozók visszaszorultak.
A 2020 nyarán készült felmérésben részt vevő szülők többsége (közel 84 százaléka) arról számolt be, hogy gyermekük (vagy gyermekeik) a járvány ideje alatt többet használták a médiát, mint előtte. Minden ötödik szülő jelezte, hogy a járvány alatt vásárolt valamilyen, médiafogyasztást lehetővé tevő eszközt: 25 százalékuk laptopot vagy asztali számítógépet. Ami annyira nem meglepő, mivel a digitális oktatás optimális esetben saját eszköz használatával jár együtt.
Szinte létszükségletté vált a közösségi médiás jelenlét
A szülők egy része engedékenyebb lett, mint a járvány előtt: 20 százalékuk számolt be arról, hogy regisztrált, vagy engedélyezte a regisztrációt gyermeke számára valamelyik közösségi médiás platformon. Leggyakrabban TikTok-fiók létrehozására bólintottak rá (25 százalékuk), ezt követte a Facebook Messenger-, (23 százalék) és az Instagram-fiók (17 százalék).
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A pandémia előtti, nemek szerinti médiahasználati szokások egyébként a felmérés szerint nem nagyon változtak: a fiúk továbbra is leginkább videojátékokkal játszottak, a lányok pedig videókat néztek. A kamaszok összességében több időt töltöttek laptopjuk vagy asztali gépük előtt, mint a COVID-19 járvány előtt.
Éppen ezért fontosabb, mint valaha, hogy szülőként újragondoljuk, mi minősül "túl sok" gép vagy képernyő előtt töltött időnek, és kitaláljuk, gyerekeink hogyan és mit profitálhatnak mindebből - nyilatkozta a felmérés eredményeire reagálva Nancy Jennings gyermekmédia szakértő, a Cincinnati Egyetem professzora. Jennings szerint - aki a média gyermekek és családjuk életére gyakorolt hatásait vizsgálja - fontos szempont, hogy egyeseknek éppen a fokozott online jelenlét segített kapcsolatot teremteni társaikkal, megelőzve, hogy a járvány miatt teljesen elszigetelődjenek a külvilágtól, elhatárolódjanak a társas érintkezéstől. Mások számára remek lehetőség - vagy ideális időtöltés - volt, melynek segítségével el tudták terelni a figyelmüket az őket aggasztó dolgokról, a körülöttük zajló ijesztő eseményekről.
Ez is érdekelhet
A közösségi média használata ugyanakkor technikailag életkorhoz kötött. Nem véletlenül. Jennings szerint a szülőknek alaposan meg kell fontolniuk, hogy kamasz gyermekük hogyan, milyen szabályokat betartva használhatja a közösségi médiát. Ám nem csak a médiafogyasztás idejét érdemes korlátok közé szorítani - legyen szó netes sorozatnézésről vagy csetelésről -, a tartalomra is figyelni kell.
Legjobban: