A James Cook Egyetem szakemberei szerint a világ korallzátonyai el fognak tűnni 2070-re, ha a klímaváltozás a jelenlegi ütemben zajlik tovább - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Tanulmányukban a kutatók emlékeztetnek arra, hogy még a fokozott védelmet élvező, világörökségi helyszínek közé tartozó korallzátonyok is súlyos károkat szenvedtek 1980 óta a regionális és globális korallfehéredések miatt.
"Holisztikus megközelítés" kell
Tiffany Morrison és Terry Hughes most egy újfajta, a szárazföldre és az óceánra egyaránt kiterjedő "holisztikus megközelítést" javasol a korallzátonyok védelmére. "Muszáj egy új, merészebb megközelítést alkalmaznunk a pusztulás okainak kezelésére" - emelte ki Morrison.
A Nagy-korallzátony megóvása érdekében például az ausztrál törvényalkotóknak gondoskodniuk kellene a szénerőművek megújuló energiaforrásokkal való helyettesítéséről, a szárazföldön megvalósítható akvakultúra (vízművelés) kialakításáról, valamint a szárazföldi növényzet és vizenyős területek helyreállításáról vagy rehabilitációjáról a koralltelep 425 ezer négyzetkilométeres körzetében. A kutatók szerint ezek az intézkedések segíthetnek a globális kibocsátás visszaszorításában és a szén-dioxid megkötésében. Megakadályozhatják továbbá azt, hogy a mezőgazdasági folyadéktöbblet a part menti zátonyok területére kerüljön. Ezeken kívül pedig javítanák az emberek életkörülményeit és az élelmiszerbiztonságot is.
Eredménytelen próbálkozások
Ez is érdekelheti
A szakemberek szerint a korallzátonyok védelmét célzó jelenlegi módszerek azért sikertelenek, mert elsődlegesen a zátonyok biológiai sokféleségének megőrzésére és a sérült koralltelepek helyreállítására összpontosítanak. Hughes szerint azonban az akváriumokban nevelt korallok betelepítésére irányuló erőfeszítések hatástalanok, ha a legfőbb fenyegetéseket nem sikerül kiiktatni. "A zátonyok el fognak tűnni, ha nem kezeljük hanyatlásuk okának gyökerét" - mondta a szakember, hangsúlyozva, hogy a globális szén-dioxid-kibocsátást a 2010-es szint 45 százalékára kell csökkenteni 2030-ig.
Legjobban: