A többlethalandóság leegyszerűsítve azt mutatja meg ebben az esetben, hogy a koronavírus-pandémia idején milyen mértékben emelkedett meg a bármilyen okból bekövetkező halálesetek száma a járvány előtti évek átlagához képest. Az Európai Unió statisztikai szervezete, az Eurostat által közzétett kimutatás szerint a többlethalálozás mértéke tavaly novemberben 26 százalékon tetőzött, de decemberben is még 23 százalékot ért el. Ezzel szemben idén januárban már csupán 8 százalék volt az átlagos többlethalálozási arány az unióban.
Az európai uniós többlethalandóság mértékének százalékos alakulása havi bontásban:
Magyarországon a tavalyi év utolsó két hónapjában a EU-s átlagot meghaladó, 51 és 40 százalékos többlethalálozást jegyeztek fel a statisztikusok. Januárban viszont a halálesetek száma még a járvány előtti átlagszámoktól is némiképp elmaradt, egészen pontosan 2 ezrelékes csökkenés lehetett kimutatni. A többlethalálozások terén két korábbi járványhullám hatásai is látványosan kirajzolódnak: 2020 novemberében és decemberében, illetve 2021 márciusában és áprilisában is jelentősen többen haltak meg az országban az átlagosnál.
Mint arra a Világgazdaság rámutatott, a COVID-19 okozta halálesetekhez közvetlenül kapcsolódó adatokat nehéz nemzetközi szinten összehasonlítani, mert az egyes államokban eltérő szabályok szerint osztályozzák a halálokokat. Az Eurostat ugyanakkor minden halálesetet figyelembe vesz a többlethalandóság meghatározásakor, azaz általánosan érvényes mérőszámot ad a járvány halálozási adatokra gyakorolt hatásáról.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
