A magzati alkohol szindróma e fokozatai gyakorlatilag attól függnek, hogy a magzatot milyen szintű károsodás éri. A neurobehaviorális típus a legenyhébb, ilyenkor látható fejlődési rendellenesség nem érezhető, a magzaton nincs külső, látható eltérés. A részleges fetális alkohol szindrómánál a jellegzetes arcelváltozások - keskeny felsőajak, az orr és a felsőajak közötti bemélyedés hiánya és a rövid szemrések - egy része beazonosítható, míg a fetális alkohol szindrómánál a babán már mindhárom elváltozás jelen van.
A fetális alkohol szindróma, tehát a fetális alkohol spektrumzavar legsúlyosabb formája viszonylag ritka, előfordulása 1-2 ezrelékes. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon évente körülbelül 200 ilyen baba születik. Az enyhébb esetek előfordulását 1 százalékosra becsülik. A neurobehaviorális típus jóval később derül ki, ennek jelei születéskor nem is láthatók.
A magzati alkohol szindróma okai
A kiváltó ok az anya alkoholfogyasztása, lévén az alkohol teratogén anyag, károsítja a magzatot. Fogyasztásának biztonság határát nem lehet beazonosítani, egyedül az ismert, hogy a magzat az őt ért alkoholt nagyon nehezen tudja eliminálni (eliminációs képessége az anyáénak mindössze 3-4 százaléka). A helyzetet az is nehezíti, hogy ugyan kiválasztja azt a magzatvízbe, de abból újra és újra a szervezetébe kerül. Emiatt sem lehet pontosan meghatározni, hogy a magzati alkohol szindróma kialakulásához milyen mennyiségű anyai alkoholfogyasztás szükséges. Alapvetően a rizikó azoknál magasabb, akik napi szinten isznak, de okozhat tüneteket a ritkább alkoholfogyasztás is.
A magzati alkohol szindróma tünetei
Születéskor is észlelhető jel lehet a szűkebb szemrés, illetve az, hogy az orr alatti terület, amely normális esetben domború, kicsit elsimul, emellett a felső ajak is elvékonyodik. E látható jelek mellé társulhatnak központi idegrendszeri eltérések és növekedésbeli elmaradások. Születéskor csak a külső, arcon is látható jelek azonosíthatók, de azok is csak akkor, ha a spektrumzavar legsúlyosabb típusáról, tehát fetális alkohol szindrómáról van szó.
Lehetnek idegrendszeri eltérések is, amelyeknek egészen széles a spektruma, de alapvetően három csoportba lehet őket osztani: szerkezeti, neurológiai és funkcionális. Ezek okozzák az abnormális reflexeket, a tónuszavart. A problémák odáig is fokozódhatnak, hogy akár görcsöket vagy epilepsziaszerű betegséget is okozhatnak. Kognitív zavarok is kialakulhatnak, és jellemzően alacsonyabb lesz az intelligenciaszint. A tervezés és szervezés gyakran okoz gondot.
A magzati alkohol szindróma diagnózisa
A betegséget a legsúlyosabb formában már születéskor, néhány napos korban diagnosztizálják, de a gyermekek átlagéletkora a diagnózis felállításakor 9 év. A vizsgálatok szerint az érintettek 90 százalékát 16 éves kor alatt beazonosítják. A legsúlyosabb forma, tehát a magzati alkohol szindróma diagnózisa akkor állítható fel, ha az arcon észlelhetők a külső eltérések, ehhez pedig idegrendszeri eltérés is társul. Ha ezek adottak, akkor a biztos diagnózis kimondásához az anyával kell beszélgetni, és rá kell kérdezni az alkoholfogyasztási szokásaira.
Bővebb leírást a Betegségek A-Z magzati alkohol szindróma szócikkében olvashat.