Tízszer magasabb a 80 éven felüliek körében a trombózis előfordulása, mint a középkorúak esetében. Mindez nemcsak a mozgásszegény, sokszor ágyhoz kötött életmóddal függ össze, hanem az idős korban gyakoribb, a véralvadást fokozó társbetegségekkel - például cukorbetegséggel vagy szívelégtelenséggel - és a vérkeringés lelassulásával is - olvasható a Semmelweis Egyetem közleményében . Hangsúlyozzák, a Semmelweis Egészség Napok - Az időskor nem betegség című február 25-i alkalmán nemcsak arra kaphatnak választ az érdeklődők, hogy miért alakul ki többször a trombózis időskorban, hanem megismerhetik a megelőzést és a terápiás lehetőségeket is.
Ha felborul az egyensúly
Ha a szervezet minden igyekezete ellenére nem képes fenntartani a vér alvadásának és folyékony állapotának egyensúlyát, akkor trombózist kaphatunk, vagy vérzékennyé válhatunk. "Időskorban az egyensúly a vér fokozott alvadékonysága irányába tolódik el. Ha valahol kialakul egy vérrög, az elszabadul, bekerül az érpályába, fennakad például a tüdőkeringésben, így alakul ki a tüdőembólia " - mondta dr. Gadó Klára hematológus, belgyógyász, a Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ igazgatója.
A mozgásszegény életmód is hozzájárul
A szakember rávilágított, az életkor előrehaladtával nő azoknak a betegségeknek - például tumoros betegségek, szívelégtelenség, diabétesz - a száma, amelyek fokozzák a vér alvadékonyságát. "Emellett az idős emberek kevesebbet mozognak, sokuk ágyhoz kötött, vagyis a mozgásszegény életmód is hozzájárul ahhoz, hogy a vér nem kering olyan ütemesen, pang az erekben vagy éppen a kitágult visszerekben a vér. Ha a folyóban az áramlás nem megfelelő, akkor a hordalék jobban lerakódik a holtágak partjain, így van ez a vérekben is, vagyis könnyebben keletkezik vérrög" - szemlélteti egy érzékletes hasonlattal a professzor. Dr. Gadó Klára arra is kitér majd a Semmelweis Egészség Napokon tartott előadásában, miben különbözik egymástól vénás és artériás oldalon létrejövő vérrög kialakulásának mechanizmusa és terápiája.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A fekvőbetegeknél még nagyobb a kockázat
A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy "az ágyhoz kötött, főként idősotthonokban ápolt betegek között nyolcszor gyakoribb a mélyvénás trombózis, mivel ők kevesebbet mozognak. Hasonlóan magas a kórházban kezelt betegek trombóziskockázata: az összes vénás trombózis 20 százaléka náluk fordul elő, tehát erre a betegcsoportra kiemelten figyelni kell, és a kórházi felvételkor rizikóbecslést kell végezni." Hangsúlyozza, a terápia során azt is figyelembe kell venni, hogy a betegek 30 százalékánál tíz éven belül kiújul a vénás trombózis, a tüdőembóliák mintegy 30 százaléka pedig tünetmentes mélyvénás trombózis következményeként alakul ki.
Többféleképpen kezelhető
Ez is érdekelhet
A betegség nemcsak gyógyszeresen kezelhető, használható a többi között rugalmas pólya és elasztikus harisnya is. "Ha valakinek visszeres a lába, vagy fekvőbeteg, esetleg műtétből lábadozik, megelőzésként is hasznos, ha ilyet visel" - így dr. Gadó Klára. A február 25-i előadáson szó lesz ennek szakszerű használatáról, a tablettás kezelési formákról, a "vérhígító" heparininjekció beadásáról, és az értorna szerepéről is, amely a visszeres lábnak és a trombózison átesetteknek kifejezetten jót tesz, mivel segíti a vénás visszaáramlást. A regisztráció és részletes program ide kattintva érhető el.
