A víz alapvető fontosságú, nélküle nincs fejlődés. Világszerte azonban gyerekek milliói nem tudnak hozzáférni tiszta vízhez, ami miatt veszélyben van az életük, károsodik az egészségük és kockára van téve a jövőjük is - hangsúlyozta Anthony Lake, a világszervezet szakosított hivatalának igazgatója. "A válság csak fokozódni fog, hacsak azonnal nem teszünk ellene valamit közösen" - tette hozzá.
Több száz gyermek hal meg naponta
A jelentés készítői kiemelik, hogy már most 500 millió gyerek él korlátozott vízkészlettel rendelkező térségben, és a kereslet a víz iránt jelenleg a világ 36 országában messze felülmúlja a kínálatot. A riport szerint a hőmérséklet és a tengerszint emelkedése, a jégolvadás és az egyre inkább elhúzódó aszályok mind negatívan hatnak a víz minőségére és hozzáférhetőségére.
Napjainkban 663 millió ember nem jut megfelelő vízforráshoz, és naponta több mint 800 ötévesnél fiatalabb gyerek hal meg a szennyezett víznek és a higiénia hiányának betudható hasmenéses megbetegedések miatt.
A megfelelő vízellátás hiánya a gyerekeket olyan betegségeknek teszi ki, mint a kolera és a hasmenés, ráadásul sok helyen arra kényszerül az ifjúság, hogy órákat töltsön el vízbeszerzéssel, és közben kimaradjon az iskolából. A legszegényebb országokban a nők és a lányok összesen naponta 200 millió órát fordítanak a víz beszerzésére. A jelentésben rámutatnak arra is, hogy a világon csaknem egymilliárdan a szabad ég alatt végzik a dolgukat, tovább növelve ezzel a különböző fertőzések kockázatát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az ENSZ Gyermekalapja szerint most a legfontosabb feladat, hogy a gyermekek számára minden kormány biztosítsa a hozzáférést az ivóvízhez .
Az újrahasznosítás hiánya
Az UN-Water nevű vízügyi ENSZ-szervezet és az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) közös jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a szennyezett víz és a kézmosási lehetőségek hiánya miatt évente több mint 800 ezer ember hal meg. Az elégtelen vízellátás számlájára írható betegségek következtében Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában évente csaknem három és fél millióan vesztik életüket, többen, mint AIDS és közlekedési balesetek miatt összesen.
Az UN-Water és az UNESCO a népességnövekedés és az iparosodás nyomán emelkedő vízszükséglet miatt a szennyvíz fokozott újrahasznosítására szólított fel. A két szervezet szerint erre azért is szükség van, mert részben a globális felmelegedés miatt a friss víz iránti kereslet 2030-ra 50 százalékkal is nőhet. Mint megjegyezték, a világ népességének kétharmada már most olyan területeken él, ahol évente legalább egy hónapon keresztül vízhiány uralkodik. Az érintettek fele a két legnépesebb országban, Kínában és Indiában él.
A jelentésből kiderül, hogy miközben a gazdag országok a szennyvíz nagyjából 70 százalékát tisztítják, világszerte átlagosan a szennyvíz 80 százaléka kezeletlenül kerül a környezetbe, néhány országban pedig több mint 90 százalék ez az arány. A dokumentumban a vízhasznosítás szempontjából követendő példaként a Nemzetközi Űrállomást (ISS) említik, ahol évek óta ugyanazt a vizet használják mosáshoz és iváshoz.
Legjobban: