Magyarországon a szúnyogirtás során alkalmazott kémiai kezelés úgynevezett piretroid hatóanyaggal történik. A szer hosszú távú és egyoldalú használata viszont rezisztencia kialakulásához vezethet a csípőszúnyogokban. Ez azt jelenti, hogy genetikai mutáció révén ellenállóvá válnak a hatóanyaggal szemben. Végeredményben előállhat tehát egy olyan helyzet, hogy a kémiai kezelés csak részben vagy egyáltalán nem lesz hatékony a szúnyogállomány gyérítésében – írja lapunkhoz eljuttatott közleményében a PTE.
Hozzáteszik, noha a nemzetközi gyakorlatot követve a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) is javasolja a kémiai kezelésekkel érintett területeken a rezisztenciagének monitorozását, itthon ez egyelőre nem megoldott. A Virológiai Nemzeti Laboratórium ugyanakkor megvizsgálta ilyen szempontból a csípőszúnyogokat a nagyobb hazai településeken (Budapest, Vác, Győr, Debrecen, Barcs, Pécs), az eredmények pedig potenciális kockázatot jeleznek.
A vizsgált települések mindegyike kapcsán megfigyelték ugyanis a szakemberek, hogy a dalos szúnyog populációi jelentős arányban rezisztensek a piretroidokra. A dalos szúnyog nemcsak az egyik leggyakoribb szúnyogfaj az országban, de egyben a Nyugat-nílusi láz ismert terjesztője is. Jó hír azonban, hogy az inváziós ázsiai tigrisszúnyog populációi egyelőre érzékenyek a kémiai szerre. Ezzel együtt a pécsi kutatók szerint csak idő kérdése, hogy a jelenlegi, túlnyomó részt kémiai gyérítésen alapuló hazai gyakorlatot folytatva mikor válnak ezek is ellenállóvá. Hasonlóra lehet egyébként példát látni Európa-szerte, így Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban, Svájcban, Törökországban és Romániában egyaránt.
Ez is érdekelhet
Hogy mi teszi igazán aggasztóvá a jelenséget? Nos, a PTE közleménye szerint az, hogy amennyiben a Nyugat-nílusi láz vagy a dengue-láz járványt okozna, azt a fertőzést terjesztő csípőszúnyogok gyérítésével lehetne megfékezni. Erre kizárólag a kémiai kezelés jelent megoldást. Ha viszont a szúnyogok rezisztenssé válnak a kémiai kezelés hatóanyagára, akkor valós vészhelyzetben komoly probléma állhat elő a kezelés részleges vagy teljes hatástalanságából. Éppen ezért a pécsi szakemberek a szúnyoggyérítési stratégia mielőbbi átalakítását sürgetik, különösen tekintettel arra, hogy kémiai irtószert csak célzottan, indokolt esetben lehessen alkalmazni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
