Árstop nélkül jöhet a 3 ezer forintos csirkemell

Ha májustól megszűnik az árstop, jön a 30-40 százalékos élelmiszer-drágulás. Így a napraforgóolaj literéért több mint 1000 forintot, a filézett csirkemellért 3000 forintot kellene fizetni, de még a csirke far-hát is legalább 900 forintra drágulna - mondta a Népszavának Raskó György agrárközgazdász.

Ugyanakkor szerinte nem valószínű, hogy megszűnik az árstop, hiszen a brutális mértékű élelmiszerár drágulás társadalmi elégedetlenséghez vezethet, amit a kormány politikai okokból nem engedhet meg magának. Úgy vélte, a drágulásokat fékezendő megfontolandó lenne az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adóját öt százalékra levinni. Még ennél is fontosabbnak tartja a rászorulók és az alacsony jövedelmű családok célzott segítését élelmiszervásárlási-utalvány bevezetésével.

Tartós lesz

Jelenleg Egyiptomban a lakosság élelmiszerre költött pénze már eléri a kiadások 40 százalékát. Jemenben ez az arány már 50-60 százalék körül van. Sri Lankán, Libanonban és Peruban pedig tüntetések zajlanak az elviselhetetlen élelmiszerárak miatt. Az agrárközgazdász abban egészen biztos, hogy az élelmiszerárak az orosz-ukrán háború vége után sem térnek már vissza a korábbi árszintre. Sőt, rövid időn belül megszokottá válnak a jelenlegi meghökkentő árak, az olcsó élelmiszer korszaka pedig végleg befejeződött. Az élelmiszer ugyanis stratégiai termék, a hidegháborús helyzet miatt a mezőgazdasági nyersanyagok ára akkor is magas lesz, ha a készletek megfelelőek. A készlethiány most sem indokolná amúgy a magas árakat. Szerinte a mostani élelmiszerválság a kontinensen megint Kelet-Európában fog inkább fájdalmat okozni.

Ez is érdekelhet

Otthon

Iszonyúan megdrágulhat a magyarok kedvenc fűszere

parkolás

Jelentősen drágulhat a parkolás ebben a kerületben

éjszakai ébredés

Ezért ébredünk fel 2 óránként éjszaka: 6 gyakori, alig ismert ok a visszatérő jelenség hátterében

gyulladáscsökkentő ételek

A 10 legerősebb gyulladáscsökkentő étel: rákmegelőző, immunerősítő hatásuk is van

Szavait az is alátámasztja, hogy a magyarok az elmúlt 10 évben egyre többet költenek élelmiszerre az össze költéseiken belül. 2010 táján még a családok kiadásainak 21-22 százalékát, idén valószínűleg már 26-27 százalékát fordították élelmiszerre. Az uniós országokhoz viszonyítva a magyar háztartások élelmiszerre fordított kiadásainak aránya feltűnően magas, a románokkal és a bolgárokkal vagyunk azonos szinten, míg a nyugati országokban sokkal jobb a helyzet. Az osztrákoknál például 9,7 százalék ez az arányszám, az íreknél még kevesebb, mindössze 8,6 százalék.