A Harvard Egyetem kutatói az Environmental Research Letters című folyóiratban közzétett tanulmányukban először számszerűsítették, hogy a globális felmelegedésnek milyen hatása van a termények fehérjetartalmára. A szakemberek úgy vélik, globálisan újabb 150 millió embert veszélyeztethet a légkörben lévő szén-dioxid növekvő szintje miatti fehérjehiány. Még nem sikerült magyarázatot találniuk arra, hogy a szén-dioxid-kibocsátás hogyan és miért szívja ki a fehérjét és más tápanyagokat a növényekből, de a rejtélynek pusztító következményei lehetnek szerte a világon.
A tanulmány adatai nyílt mezőkön végzett kísérletekből származnak, amelyek keretében a növényeket magas szén-dioxid-koncentrációnak tették ki. Az ENSZ globális étkezési információit használták fel annak kiszámítására, hogy milyen hatással van a kevés fehérje a már most is nélkülöző emberekre. A kellő mennyiségű fehérje hiányában növekedésük megakad, a betegségek egyre gyakoribbá válnak körükben és korábban halnak meg.
A szén-dioxid a fosszilis üzemanyagok égésterméke, amely a légkörbe kerülve a meleget a Földön tartja. A következő évtizedekben tovább fog nőni a szén-dioxid-kibocsátás, a tengerek vízszintjének emelkedését, magasabb hőmérsékleteket és több időjárási szélsőséget okozva. A szakemberek körében az egyik feltételezés az, hogy a szén-dioxid-kibocsátás növeli a növények keményítőtartalmát , ezáltal csökken a fehérje- és más tápanyagtartalom. Samuel Myers, a Harvard vezető kutatója szerint kísérleteik ezt az elméletet nem támasztották alá. "A rövid válasz az, hogy elképzelésünk sincs arról, miért van ez így. Igen széles körűen kutattuk" - mondta a szakember az AFP francia hírügynökségnek.
Nem a fehérje az egyetlen ilyen tápanyag. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a olyan ásványi anyagok , mint a fő terményekben lévő vas és cink mennyisége szintén csökken az emelkedő szén-dioxid-kibocsátás következtében. A kutatók számításai szerint 2050-re az árpa fehérjetartalma 14,6, a rizsé 7,6, a búzáé 7,8, a burgonyáé 6,4 százalékkal fog csökkeni. "Ha a szén-dioxid-szint az előrejelzések szerinti mértékben növekszik, 18 ország lakossága az étrendjében lévő fehérje több mint 5 százalékát fogja elveszíteni" - olvasható a tanulmányban.
A Föld lakóinak 76 százalékánál a napi étrendben leginkább a növényi fehérje dominál, különösen a bolygó szegényebb térségeiben. Leginkább Afrika Szaharától délre fekvő térségének lakói fogják ezt megérezni, akik már most sem jutnak elegendő fehérjéhez étrendjükben, és Dél-Ázsia lakói, ahol a rizs és a búza a fő élelem. Az indiaiak hagyományos étrendjében 5,3 százalékkal lesz kevesebb a fehérje, ami a becslések szerint további 53 millió embert fog sújtani. A kutatók a probléma megoldásai között említik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, a sokszínűbb étrend kialakítását, a fő termények tápanyagtartalmának feljavítását és olyan termények termesztését, amelyek kevésbé érzékenyek a szén-dioxid káros hatásaira.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Forrás: MTI
