Az Európaiak jelentős része kövér vagy legalább is túlsúllyal küzd. E meglehetősen lehangoló helyzetet a statisztikai adatok is alátámasztják, méghozzá elég hosszú ideje, hiszen az Európai Parlament már nyolc éve elhatározta , hogy jobb iskolai tájékoztatást, a hizlaló termékek hirdetésének korlátozását, mozgásra ösztönző reklámokat, illetve a mesterséges transzzsírsavak betiltását veti be a fölös kilók elleni küzdelem eszközeként. Majd az OECD által közreadott Health at a Glance: Europe 2010 tanulmány is megismételte a riasztó helyzetjelentés.
De nem sok változott azóta, hiszen az uniós statisztikai hivatal most közzétett 2014-es adatokon alapuló jelentése szerint az Európai Unióban élő felnőttek 46 százaléka volt normális súlyú, 51,6 százalékuk viszont túlsúlyos. Elhízottnak az EU-polgárok 15,9 százaléka számított. Máltán a legmagasabb, 26 százalékos az elhízottak aránya. A máltaiakat 21,3 százalékkal a lettek, 21,2 százalékkal a magyarok követik - közölte az MTI.
Az elhízottak aránya a 65-74 év közötti korosztályban 22,1 százalékra növekszik, az ennél idősebbek körében viszont ismét csökken. A súlyproblémákat a képzettség szintje is befolyásolja: az alacsony képzettségi szintű EU-polgárok csaknem húsz százaléka túlsúlyos, a magasan képzetteknek viszont csak 11,5 százaléka.
Az elhízottságot, vagyis obezitást a harmincas vagy annál magasabb testtömegindex (BMI) jelenti. A BMI megállapításához a kilogrammban megadott testsúlyt osztják el a méterben megadott testmagasság négyzetével. A 25 fölötti indexszám azt jelzi, hogy az egyén túlsúlyos, a 30 fölötti az elhízást, a 40 fölötti a súlyos elhízást jelzi.