Az elmúlt napok csendes, párás, szél nélküli időjárása miatt az ország nagy részén jelentősen megnőtt a légszennyezettség. Ez pedig igen veszélyes helyzet, mert egyértelmű az összefüggés a légszennyezettség és a betegségek, halálesetek számának növekedése között – emlékeztet Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport szakértője.
Káros részecskék: nem csak a por számít
A légszennyezettséget az emberi tevékenység okozza, a szennyeződés koncentrációjának növekedését pedig Magyarország fekvése és az időjárás is elősegíti. Ez elsősorban a késő őszi-téli időszakban figyelhető meg: amikor egy fotokémiai szmog ), akkor a napsütés, a meleg, valamint a szél hiánya miatt feldúsult nitrogén-oxidok, szénhidrogének és szén-monoxid hatására felerősödik a felszínközeli ózon képződése.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A riadó két fokozata
Az első fokozat a tájékoztatás, amikor figyelmeztetik az érintetteket, hogy az érzékenyeket veszély fenyegeti, de a szmoghelyzet elkerülése érdekében a légszennyezők működése már ekkor is korlátozható. A következő fokozatot, a riasztást akkor léptetik életbe, amikor a szennyezés eléri a riasztási küszöbértéket. Ez már olyan magas szennyezettségi szint, ami kifejezetten veszélyes az emberre. Ilyen esetben kötelező intézkedéseket kell hozni, ezeket helyi rendeletben kell szabályozni minden olyan településen, ahol a folyamatos légszennyezettség mérés feltételei adottak. (Jelenleg mintegy 40 ilyen város van Magyarországon.) Az intézkedések között általános a közlekedés, a közintézményi fűtés, esetleg az ipari kibocsájtók működésének korlátozása.
Magyarországon a leggyakoribb szennyezőanyag a részecskeszennyezés, a legtöbbször emiatt kell riadót elrendelni, de előfordult már nyáron az ózon miatt is. A részecskék nagyon veszélyesek, sok megbetegedés és halál kötődik a szennyeződéshez. Nem véletlen, hogy a Levegő Munkacsoport kezdeményezte (és több évnyi küzdelemmel 2008-ra elérte), hogy önmagában a PM10 koncentrációja alapján is kötelező legyen a szmogriadó elrendelése - emlékeztet Lenkei Péter. (Korábban csak a kén-dioxiddal közösen mérték és a kettő együttes határtúllépése esetén kellett riadót elrendelni.)
A hazai szabályozás szerint egyébként az egészségügyi határérték 24 órás átlagban 50 mikrogramm köbméterenként (azaz ennyi 10 mikronnál kisebb méretű részecske lehet egy köbméter levegőben), a szmogriadó tájékoztatási fokozata akkor lép életbe, ha a koncentráció két egymást követő napon meghaladja a 75 µg/m³-t. Riasztást akkor kell kiadni, ha a szennyezés mértéke meghaladja a 100 mikrogrammot és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon sem várható javulás.
A Levegő Munkacsoport most azért lobbizik, hogy a részecskék tömege mellett a számukat is vegyék figyelembe, ez pontosabbá tenné a mérési eredményeket. A részecskeszám nagy része ugyanis elhanyagolható tömegű nanorészecske, de ettől még ezek károsak, ahogy azt számos tudományos kutatás alátámasztja.
Fa, szén, lignit: a legveszélyesebb tüzelők
Részecskék ugyan természetes okokból is kerülhetnek a levegőbe (például egy vulkánkitörés vagy erdőtűz alkalmával), de a fő szennyező az ember, elsősorban a közlekedés és a fűtés révén. A közlekedésben különösen a dízelek (és a katalizátor nélküli régi benzinesek) okádják a részecskéket. Volt olyan mérésük - idézi fel Lenkei Péter -, amikor egy régi BKV buszt meg sem tudtak közelíteni a mérőműszerrel, mert az a kipufogótól már 10 méterre kiakadt. Ugyanakkor viszont a legmodernebb részecskeszűrővel felszerelt járművek ebből a szempontból még tisztítják is a levegőt: kevesebb részecske jön ki belőlük, mint amennyit a levegőből beszívnak. (Más szennyezőanyagokat azért ezek is kibocsájtanak.)
Ilyen modern járműből azonban egyelőre kevés fut az utakon, annál több a régi, szennyező fajtából, így az ilyen szennyezésben leginkább a nagyvárosok érintettek. Nagy kibocsájtó azonban a szilárd tüzelővel (fával, szénnel) végzett fűtés, így bármilyen meglepő, de sok olyan kis falu van, ahol a levegő minősége időnként rosszabb, mint Budapest belvárosában. Pedig ezeken a helyeken a háttérszennyezés alacsony és a közlekedés okozta terhelés is elenyésző, miközben a fővárosba eleve szennyezett levegő érkezik a zsúfolt agglomerációból.
Lenkei Péter szerint különösen káros a Mátrai Erőmű gyakorlata, hogy nagyon olcsón árulnak lakossági felhasználásra lignitet , ezt a rossz minőségű, alacsony fűtőértékű szénfélét. Sokaknak azonban nincs más lehetőségük, hogy fűteni tudjanak, ezért egyre inkább terjed ez a fűtési mód. Csakhogy a lignit elégetésekor rengeteg részecske és bizonyítottan súlyosan rákkeltő anyagok kerülnek a levegőbe. Míg az erőműben a füstgáz különböző szűrőkön és tisztító berendezéseken megy át, mielőtt a levegőbe kerül, a lakossági felhasználóknál közvetlenül dől ki a kéményekből. A lignit egyébként az ára miatt annyira kapós lett, hogy nem csak a mátrai falvakban fűtenek vele, de már az ország távoli részein is kapható.
Fejenként egymillió forint évente
Részecskeszennyezés szempontjából a fánál és a szénnél jobb a gázfűtés, hiszen ott szilárd anyag nem kerül a levegőbe, viszont mérgező nitrogén-oxidokat bőven eregetnek a levegőbe a kémények, parapetek. Végeredményben a leginkább környezetbarát fűtési mód a távfűtés, ha a rendszer korszerű. Ebben az esetben ugyanis a fűtéshez és melegvíz-ellátásához szükséges hő előállításánál keletkező szennyező anyagokat szűrni, tisztítani lehet. Sok esetben ráadásul egy áramtermelő erőmű hulladékhőjét használják távfűtésre. (Az ipar egyébként egyre kisebb mértékben járul hozzá a szennyezéshez, ami a termelés visszaesésének, a környezetvédelmi technológiák fejlődésének, illetve a könnyű ellenőrizhetőség miatti szabálykövetésnek köszönhető.)
Ez is érdekelhet
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb jelentése szerint Magyarországnak évente összesen 40 milliárd dollárba, azaz fejenként egymillió forintba kerül a légszennyezésből fakadó egészségkárosodás – mondja Lenkei Péter. És ez csak a pénzre átszámított kiadás, rengeteg betegség, szenvedés, halál áll a dollárok mögött. Ezért mindent be kell(ene) vetni a szennyezés csökkentése érdekében, minden erre fordított forint sokszorosan megtérül anyagilag is és az emberek életminőségének pénzzel ki sem fejezhető javulása révén.
