A pandémiás időszakban még gyakoribbá vált a kártyás és internetes fizetés. Bár Magyarország a második legkedvezőbb helyen áll a bankkártyás csalásokat tekintve az EU-ban, az utóbbi időben mégis gyakrabban próbálkoznak bűnözői körök, ezért érdemes néhány egyszerű szabályt betartani - hívta fel a figyelmet Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség szóvivője. A legfontosabb, hogy vigyázzunk banki adatainkra, soha ne adjuk ki illetékteleneknek, és ha ez mégis megtörtént, minél hamarabb értesítsük számlavezető bankunkat, illetve a hatóságokat.
Az egyik, utóbbi időben elszaporodott elkövetési forma, amikor újonnan feltűnő webshopok irreálisan alacsony áron kihagyhatatlannak látszó ajánlatokat, eredendően drága termékeket hirdetnek. Sok esetben azonban a kártyás fizetéssel a gyanútlan fogyasztó valójában nem a terméket vásárolja meg, csupán regisztrál egy nyereményjátékra, ami azzal kecsegtet, hogy szerencsés esetben övé lehet a reklámozott termék. Ráadásul a vásárló az ilyen tranzakcióval egy havi díjat is vállal, amelyet automatikusan leemelnek a számlájáról. Ezekben az esetekben a kártyás fizetéssel egyúttal életbe is lép a szerződés és kizárják az utólagos reklamációt is.
Az online kereskedelemben mindig érdemes tájékozódni az eladóról, azonosítani, hogy van-e valódi telefonszáma, elérhetősége, valóban fel lehet-e venni vele a kapcsolatot - tanácsolta Sütő. Kifejtette továbbá, hogy elszaporodtak a telefonos csalások is. Az elkövetők bankok nevében hívják áldozataikat, gyanús tranzakciókra hivatkozva stresszes helyzetet teremtenek, és gyorsan megpróbálják megszerezni az áldozat banki adatait, ismeretlen programokat, alkalmazásokat telepíteni okostelefonjára, számítógépére.
Fontos hangsúlyozni, hogy egyetlen bank sem kéri kártyánk adatait, a PIN-kódot pedig soha senkinek nem szabad kiadni. Ha ellenőrizni próbálunk egy idegen, gyanús hívást, kérjük legutóbbi három tranzakciónk adatait, mert azt a számlavezető banknak tudnia kell. Ilyenkor az a legegyszerűbb, ha információ kiadása nélkül megszakítjuk a beszélgetést, és jelezzük a bankunknál, hogy gyanús hívást kaptunk - javasolta a szóvivő.
Minél hamarabb cselekedni kell, ha kicsalták az adatainkat
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Herédi István, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda kiberbűnözés elleni főosztályának kiemelt főnyomozója elárulta, van olyan ügyük, amelyben már sok száz sértettet találtak. Arra figyelmeztetett, ha megtörtént a baj, akkor minél hamarabb jelezzük bankunknak a gyanús tranzakciót, mert minél több idő telik el, annál kisebb az esély a tranzakció megfordítására és a kár - legalább részleges - megtérítésére.
Simon Edina Tünde, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetének szóvivője szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi időben aktivizálták magukat az adathalászok és terjednek a megtévesztő telefonhívások, amelyek célja mindig ugyanaz: banki adataink felhasználásával megszerezni a pénzünket. A megelőzésért a potenciális áldozatok tehetnek a legtöbbet azzal, ha körültekintően, óvatosan járnak el és egészséges gyanakvással kezelnek minden ismeretlen hívást, főleg amely banki adataikat célozza.
Ez is érdekelhet
Az elkövetők általában találomra, valamilyen kitalált stresszhelyzet ürügyén hívják áldozataikat. Ilyenkor a legjobb higgadtan átgondolni, egyáltalán biztosan azonosítható-e, ki van a vonal másik végén és mi lehet a valódi célja. Soha nem szabad kiadni PIN-kódunkat és idegen alkalmazást telepíteni informatikai eszközeinkre. Ha pedig gyanús egy hívás, szakítsuk meg és azonnal értesítsük bankunkat és a hatóságokat.
