"Ha ezt a mennyiségű műanyagot egyenletesen szétszórnánk, Argentína nagyságú területet borítana be bokamagasságig" - érzékeltette az ipari ökológiával foglalkozó Roland Geyer professzor, a tanulmány vezető szerzője. Egyúttal aggódva tette hozzá, hogy "hatalmas mennyiségű anyagról van szó, amely nem bomlik le". A műanyagok elégetése hozzájárul a klímaváltozáshoz és káros az egészségre, emellett a szélesebb környezetet is károsítják a műanyag építőelemei.
A kilencmilliárd tonna 80 százaléka végezte hulladéklerakókban vagy a környezetben, és a Kaliforniai Egyetem kutatói szerint a plasztikmennyiség gyorsan növekszik. Mint a szerdán közzétett tanulmányban kiemelték: a műanyagnak csupán 10 százalékát hasznosították újra, és 12 százalékát égették el.
A műanyaggyártás legnagyobb piaca a csomagolóipar. A kőolajalapú termékek gyártása az újrahasznosíthatótól az egyszer használatos csomagolások felé tolódott el. Ennek következtében a városi hulladékgyűjtőkben nagyon magas a műanyagszemét aránya. A közepes bevételű országok esetében 2005-ben már meghaladta a 10 százalékot, míg 1960-ban csupán 1 százalék volt.
Ez is érdekelhet
Geyer hangsúlyozta, hogy más anyagokkal szemben a műanyagok több ezer évig megmaradhatnak a környezetben. Több mint 5 milliárd műanyagdarab úszik a világ óceánjaiban egy 2014-ben a Public Library of Science folyóiratban közzétett tanulmány szerint. Ezek súlyosan károsítják a tengeri élővilágot, a vízi és a földi ökoszisztémát. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor 2050-re már több mint 13 milliárd tonna műanyagszemét halmozódik fel a szeméttárolókban és a környezetben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: