A patkány kozmopolita faj, mindenhol előfordul, ahol emberek élnek, nem nagyon van olyan nagyváros, ahol ne tűnne fel. A kérdés egyedül az, hogy mennyi van belőlük, és jelenlétük mennyire érzékelhető. Számukat pontosan megbecsülni sehol sem lehet, jó példa erre a New York, ahol 2 és 8 millió közöttire taksálják az állományt, ugyanakkor jelentek meg arról szóló hírek is, melyek szerint a létszám 16 milliós. Itthon tavaly nyáron tűntek fel egyre több helyen patkányok, sokan panaszkodtak arra, hogy lépcsőházukban, pincéjükben vagy padlásukon ilyen állatok kártékonykodtak.
"Az emberi építmények, csatornák és egyéb műtárgyak kiváló búvóhelyet biztosítanak a patkányoknak, a városokban pedig folyamatosan van táplálékuk is. Remek érzékszervekkel is rendelkeznek, kiváló a szaglásuk és a hallásuk, bajszukkal még a sötét csatornahálózatokban is képesek tapintani. Nagyon intelligensek, szuszogásuk visszhangjából még arra is tudnak következtetni, hogy a föld alatti járatokban valamit át tudnak-e ugrani" - mondja Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője. Náluk a patkányok bemutatott állatként vannak jelen, máshol viszont nem kívánatosak, hiszen beszennyezik és megdézsmálják a pincékben, vermekben tárolt élelmiszert, ásásukkal gyakran még az épületszerkezetekben is kárt tesznek. Ráadásul rengeteg betegségért felelősek lehetnek.
Kórokozók tárháza
"A patkányok ürülékükkel, vizeletükkel, esetleg harapásukkal is terjeszthetnek betegségeket. Ebből a szempontból kulcskérdés a környezethigiénia, illetve az, hogy valaki jár-e olyan helyen, ahol patkány is élnek" - mondja dr. Kádár János infektológus főorvos. Például a rágcsáló vizeletével leptospirózist terjeszthet, amelynek kórokozója a bőrön keresztül is felszívódik. Ez a fertőzés hidegrázást, fejfájást, izomfájdalmat, hányingert és hányást okoz, súlyos esetben vérmérgezést, sárgaságot eredményez, kezelése antibiotikumokkal történik. Patkányoktól akkor szedhető össze, ha valaki a rágcsálók által összevizelt dohos pincébe megy le szandálban, vagy ha horgászként mocsárban, tóparton járkál mezítláb. Kádár doktornak volt például olyan betege, aki pincében pakolt krumplit, és vélhetően ott találkozott patkányvizelettel.
A patkány kiütéses tífuszhoz hasonló betegséget is terjeszthet. Ennek kórokozója egy olyan rickettsia (ezek külön kórokozócsoportot alkotnak, több tulajdonságuk a baktériumokhoz hasonló), ami embernél lázzal, fejfájással, zavartsággal, kiütéssel járó betegséget okoz. Ha a kártevők nagyon elszaporodnak, szalmonella törzsek okozta hasmenéses bélfertőzéseket is terjeszthetnek. Olykor vírusok okozta fertőző agyhártyagyulladást is közvetíthetnek patkányok, bár ez inkább az egerekre jellemző. A patkányok olyan vírusokat is hordozhatnak, amelyek vesegyulladással, bőr alatti bevérzésekkel kísért betegséget okozhatnak. Terjeszthetik emellett a nyúlpestisnek nevezett tularémiát is, és ugyan Magyarországon erre nem volt példa, de lehetnek veszettek is. Szakirodalmi adatok szerint még a lépfenét is hordozhatják.
Fogakon a baktérium
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A patkány harapása patkányharapás-lázat is okozhat, aminek kórokozója a rágcsálók fogai körül, a fogágyban élő Spirillum nevű baktérium. Akit egy ezzel fertőződött patkány megharap - ez jellemzően hajléktalanokkal, állatgondozókkal, vadászokkal vagy erdészekkel, kirándulókkal esik meg -, az 10 százalékos eséllyel betegedik meg. "A harapás helye általában hamar begyógyul, a bőr észrevétlenül rendbe jön, így sokan nem is gondolnak fertőzésre. Panaszok csak 1-3 hét után jelentkeznek, kezdetben csak olyan influenzaszerű tünetek formájában, mint a láz, a fejfájás, a köhögés, a rossz közérzet, a hányinger és a hányás, valamint az ízületi fájdalom " - mondja az infektológus.
Jellemző tünet a nyirokcsomó-duzzanat és nyirokér-gyulladás is, de kialakulhat olyan kiütéses betegség is, amely főleg a tenyéren és a talpon okoz panaszokat. Mellette jelentkezhet ízületi gyulladás, tüdőgyulladás , súlyos esetben pedig kialakulhat léptályog és májtályog is, begyulladhat a szív belhártyája, illetve a szívizom is. Kádár János kiemeli, hogy ha a betegséget nem kezelik, az érintettek több mint 10 százalékos eséllyel olyan súlyos állapotba kerülnek, hogy életüket vesztik. Nem itthon történt, de tavalyelőtt emiatt egy gyerek meg is halt. Ez persze egyedi eset, mert a kórokozó ellen hatásos szinte minden olyan antibiotikum, amelyet Gram-negatív baktériumok ellen használatnak. A helyzet csak akkor veszélyes, ha a kórokozó a szívbelhártyán megtapad, és onnan szóródva vérmérgezést okoz.
A hús is közbeszól
Patkányban viszonylag gyakori a trichinellózis nevű féregbetegség, ami kezdetben erős hasmenést, émelygést, hányást, magas lázat és fejfájást okoz, majd 2 héttel később a szemhéj, a szemkörnyék és az arc is vizenyősen megduzzad miatta. Emellett izomfájdalmak, köröm alatti vérzések is jelentkezhetnek. A fonálféreg a bélben élősködik, és véráramon keresztül sok helyre eljut a szervezetben. Lárvája a harántcsíkolt izomzatban tokozódik be. Az élősködő a patkányról nem direkt módon jut át az emberbe, hanem a sertés közvetítésével. Ahhoz, hogy megakadályozzuk az ilyen betegségek terjedését, fontos az alapvető járványvédelmi, higiéniai intézkedések betartása, illetve a rágcsálómentes környezet.
Persze az ember megfertőződéséhez az is kell, hogy a disznóhúst nyersen vagy kellő hőkezelés nélkül - például házi disznóvágások disznótoros kóstolójaként - fogyasszák. A füstölés a parazitát nem pusztítja el, így a nyersen fogyasztott füstölt kolbász és füstölt sonka is veszélyes lehet. Mivel itthon valamennyi közforgalomba kerülő sertést, illetve vadfeldolgozóban feldolgozott vaddisznót vizsgál az állat-egészségügyi hatóság, a vágóhidakról és a feldolgozóüzemekből kikerülő hús biztonságos. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tájékoztatója szerint Magyarországon az utóbbi években ilyen fertőzés vagy egyáltalán nem, vagy évente csak néhányszor történt. Ezeket házi vágásból származó hús, valamint vaddisznóhús fogyasztása okozta. Ez esetekben a trichinella vizsgálat nem kötelező, de az állat-egészségügyi szolgálattól lehet ilyet kérni.
Nálunk már múltidő
Ez is érdekelhet
Vannak olyan betegségek, amelyeket elvileg patkányok is terjeszkednek, de erre példa ma már nem nagyon van. "A pestis hagyományosan patkánybetegség, de manapság a patkánybolhában nem fordul elő ennek kórokozója" - emeli ki Kádár János. A betegség ma már csak a rossz higiénés körülmények miatt jelenik meg olyan szubtrópusi országokban, mint például India vagy Vietnám. A járvány kitöréséhez az kell, hogy a patkányok tömegével legyenek jelen, hiszen terjedni csak akkor tud a kórokozó, ha rezisztens és a baktériumnak ellenállni nem tudó patkánypopulációk is vannak. Ilyen mennyiségben csak nagyon rossz köztisztasági állapotok mellett képesek fölszaporodni ezek a rágcsálók. Ha viszont ez megtörténik, a pestis kórokozóját a rezisztens patkányok tartják életben, róluk jutnak át a védtelen populációra. Amikor az állatok elpusztulnak, bolhájuk átköltözik egy új gazdaállatra, vagy akár emberre.
Legjobban: