Csernobil: három ember mentette meg Európát

Európa nagy része radioaktív sivataggá változott volna, ha három csernobili búvár nem merül le a biztos halálba - írja az Index.hu a tragédia évfordulóján.

1986. április 26-án, éjjel egy óra 23 perckor felrobbant a csernobili atomerőmű: az így keletkező tűz három napig tartott, rengeteg szennyeződés, radioaktív anyag jutott a levegőbe.

Mint az katasztrófának . Az első robbanás után egy másik, az előzőnél is komolyabb fenyegetés is megjelent az atomerőműnél: egy vészhelyzetekben használt medence a robbanás szélén állt. A reaktorban agyag, homok és bór gyűlt össze, így próbálták megfékezni a tüzet. Ám az eredmény lávaszerű anyag lett, felgyűlt a reaktormag körül, amely lassan átégette volna magát, elérve az alatta található vizet. Ha odáig eljutott volna, a keletkező gőz, tömeges robbanások, az abból keletkező radioaktív csapadék Európa nagy részét radioaktív sivataggá változtatta volna.

A radioaktív sugárzás azért veszélyes, mert megváltoztathatja az emberek, állatok, növények szervezetében a molekulákat és erősen reaktív molekulákat hozhat létre. Az örökítőanyagot is érinti a változás, aminek rákbetegség lehet a következménye. (Normál körülmények között is keletkezhetnek úgynevezett erősen reaktív molekulák, de kisebb mennyiségben, így a test ezeket antioxidánsokkal képes kontroll alatt tartani.) Az egyetlen mód, hogy megszabaduljanak ettől a víztől, az volt, ha kinyitják a kapukat, leeresztik a medencét. Ezt viszont csak úgy lehetett megoldani, hogy valaki alámerül az erősen radioaktív és szennyezett vízbe. Három férfi jelentkezett, az atomerőmű két mérnöke, és egy csernobili munkás - tisztában voltak a veszélyekkel , mégis lemerültek egy alap búvárfelszereléssel. A merülés nélkül a későbbi jelentések szerint egyértelműen robbanás következett volna be. A búvárok két héttel később haltak meg egy moszkvai kórházban.

A világ eddigi legsúlyosabb nukleáris katasztrófájának még ma is komoly egészségügyi utóhatásai vannak Ukrajnában. A sugárszennyezés a második generációban, vagyis a katasztrófa túlélőinek gyermekeinél jelentős arányban okoz vérrákot, cukorbetegséget, törpenövést.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.