Minket is érinthet a kevés hó okozta energiahiány

Az olasz Alpokban tapasztalható súlyos hóhiány a nyár folyamán a víztározók készleteit és a Pó folyó vízszintjét is veszélyezteti – közölték a Nemzetközi Környezetfigyelő Központ (CIMA) szakértői. Arra is figyelmeztetnek, hogy mindez az áramtermelésre is hatással lesz, ráadásul Svájcban és Franciaországban is vízhiány lehet, ami csak fokozza az energiaválság hatásait.

Az olasz Alpok hó-vízegyenérték hiánya március 16-án mínusz 67 százalék volt – derült ki a CIMA adataiból, ami azt jelenti, hogy a hiányzó hó – a korábbi évekhez képest – alacsonyabb rendelkezésre álló vízmennyiséget eredményez a következő hónapokban. A hó-vízegyenérték a hótakaró vastagságától és a hó sűrűségétől függ – írja a Portfolió. Bár a következő hetekben még előfordulhat további havas csapadék, nem valószínű, hogy ez érdemben támogatná a hótakaró szintjét, mivel a hóolvadás felgyorsulna a szezon hátralévő részében.

energiaválság, energiahiány, hó, csapadék, eső, szárazság
Egész Európára hatással lehet az egyre csökkenő hómennyiség. Fotó: Getty Images

Az áramellátás is veszélybe került

Az adatok alapján a sokéves átlagnál lényegesen kevesebb hó van az Alpokban, ami a szakemberek szerint a harmadik negyedévben – az év legmelegebb időszakában – kétféle módon is növelheti az áramellátás kockázatát. Az alacsonyabb vízerőművi termelést más termelési forrásokkal kellene kompenzálni, míg a Pó alacsony vízszintje veszélyeztetheti a folyó medencéje mentén található kombinált ciklusú gázturbinás erőművek hűtőrendszereit, ami a tavalyi évhez hasonlóan nem tervezett leállásokhoz vezethet. 2022 júniusában és júliusában közel 5 gigawattnyi kapacitás esett ki a Pó-völgyi régióban a vízhiány miatt, idén pedig még rosszabb lehet a helyzet.

Az Alpok másik oldalán, Franciaországban és Svájcban az atomerőművek termelését fogta vissza tavaly a vízhiány, mivel megoldhatatlan volt a reaktorok hűtése. A hóhiány pedig idén ott is súlyosabb. A Handelsblatt üzleti napilap szerint a Franciaországban tapasztalható súlyos téli aszály aggodalomra ad okot, mert az ország energiatermelése egész évben visszaeshet, ami súlyosbítja az egész Európában amúgy is feszült energiaellátási helyzetet. Mint írják, a január vége óta több mint 32 napig tartó szárazság a mostani telet a legszárazabb időszakká tette az országban a teljes körű feljegyzések 1959-es kezdete óta, ami komoly aggodalmakat kelt a mezőgazdaságra, az energiára és az ökoszisztémákra gyakorolt következményekkel kapcsolatban.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.