Németh Ágnes, az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedagógiai és pszichológiai karának főmunkatársa, kutatásvezető elmondta, a HBSC-kutatás (Health Behaviour in School-aged Children - HBSC) a nemzetközi sztenderdek mentén 1986 óta zajlik. Az adatfelvételre négyévente kerül sor, azonban a módszertani újítások miatt az adatok csak 2002-től összehasonlíthatók. Az 5., 7., 9. és 11. évfolyamos iskolások körében, önbevallásos módszerrel, iskolai környezetben végzett reprezentatív felmérés legutóbb 2022. április és június között zajlott 197 iskola, 331 osztály és nagyjából 6200 diák részvételével.
Egyre kevesebben reggeliznek
Az étkezési szokásokat vizsgálva kiderült, hogy a kamaszok körében évek óta csökken a rendszeresen reggelizők aránya. A lányok 40, a fiúk 60 százaléka soha nem reggelizik tanítási napokon, hétvégén a diákok kétharmada reggelizik mindkét nap. Kedvező tendencia látszik a mindennapi zöldség- és gyümölcsfogyasztás terén, azonban ez a fiatalok kevesebb mint harmadára jellemző. E korosztályokban kevesebben fogyasztanak magas cukortartalmú ételeket és italokat, és a fizikailag aktív fiatalok aránya is lassú növekedésnek indult, ennek ellenére a túlsúlyosak száma folyamatosan emelkedik - ismertették.
A fogmosás gyakoriságára vonatkozó kérdésre a válaszadók 95 százaléka válaszolta azt, hogy minden nap mos fogat, a naponta többször fogat mosók aránya azonban évtizedek óta 60-65 százalék.
A diákoknak mintegy harmada szinte az összes szabadidejét ülve tölti (főként képernyőhasználattal), ugyanakkor a hétköznapokon keveset, átlagosan 7,5 órát alszanak. Az eredményekből látszik az is, hogy az átlagos alvásidő jelentősen csökkent elmúlt nyolc évben - ismertette a kutatásvezető. A gyerekek az "alvás deficitjüket" hétvégén pótolják, hiszen hétvégén két órával többet alszanak átlagosan. A felmérés szerint a fiatalok kedvezően nyilatkoztak családi és baráti kapcsolataikról, jónak minősítették a kommunikációt a szüleikkel.
Várnai Dóra pszichológus, a kutatócsoport tagjának ismertetése szerint a felmérésből kiderült, hogy a vizsgált korosztályokba tartozó diákok kétharmada él együtt mindkét szülőjével, míg egyszülős családban a tanulók ötöde él. A kétgyermekes családmodell a leggyakoribb, 40 százalék.
A szülők iskolai végzettsége, a család jómódúsága javuló tendenciát mutat, azonban a tanulók családjainak közel 30 százaléka az "alacsony jómódúsági" kategóriába tartozik. Várnai Dóra hozzátette: itt nem a szülők keresetére kérdeztek rá, hanem egy nemzetközi protokoll szerint a vagyontárgyak (például saját szoba, családi autó, számítógép, külföldi nyaralás) meglétére kellett válaszolni. A felmérésből kiderült, hogy a gyerekek többsége magas családi támogatottságot él meg, és a tanulók háromnegyede szereti az iskoláját, azonban az iskolai feladatokat nagyon nyomasztónak tartók aránya jelentősen nőtt: a 2002-es 6,1 százalékról 2022-re 11,6 százalékra.
Minden hatodik diák hetente rágyújt
A kutatás szerint a tiltott szerek használatának arányai stagnálnak. A leggyakoribb a marihuánafogyasztás: a középiskolás diákok mintegy 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már kipróbálta ezt a szert. Az egészséget veszélyeztető magatartási formák közül a dohányzási és alkoholfogyasztási arányok a korábbi tendenciákkal ellentétben ismét növekedést jeleztek az elmúlt négy évben. Körülbelül minden hatodik diák legalább hetente rágyújt, tízből négyen pedig már voltak részegek. Az elektromos cigarettát kipróbálók száma meghaladja az egyharmadot - derült ki a felmérésből.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A felmérésben rákérdeztek arra is, hogyan ítélik meg a gyerekek a saját egészségüket. Az egészségüket kitűnőnek minősítő tanulók aránya 2002 és 2022 között több mint 10 százalékkal csökkent, és még soha nem volt olyan alacsony, mint 2022-ben (19 százalék). Az iskolások több mint fele legalább heti rendszerességgel két vagy több pszichoszomatikus tünetet is tapasztal. Minden tizedik tanuló szenved el kortársaitól iskolai bántalmazást, és a diákok 20 százalékát legalább egyszer bántották már az interneten.
Nemzetközi összehasonlításban a magyar fiatalok a táplálkozási szokások és a túlsúlyosság, a dohányzás és alkoholfogyasztás, az online bántalmazás, a saját egészség értékelése és bizonyos pszichoszomatikus tünetek gyakorisága esetében kedvezőtlenebb képet mutatnak az átlagnál, de például a fizikai aktivitás, marihuánahasználat átlag körüli. Társas kapcsolataik értékelésében viszont a nemzetközi átlagnál kedvezőbben nyilatkoztak - derült ki a kutatásból.
