A cápákat, a tonhalat, a marlint és más nagy testű halakat különösen nagy veszély fenyegeti, mivel sok ökoszisztéma az összeomlás szélére sodródott. A szinte teljesen oxigénmentes, úgynevezett halálzónák kiterjedése megnégyszereződött az elmúlt fél évszázadban. Az 1960-as években azonosított 45-ről legalább 700-ra emelkedett azoknak a területeknek a száma, ahol veszélyesen alacsony az oxigén koncentrációja.
Megbomlik az egyensúly
Az IUCN szombaton mutatta be kutatásának eredményeit az ENSZ madridi klímakonferenciáján. "Ahogy a melegedő óceánokból eltűnik az oxigén, a tengeri élet kényes egyensúlya megbomlik. A halászokat és a partvidéki közösségeket érő károk miatt életbe vágó fontosságúak a konferencia döntései" - mondta Grethel Aguilar, a szervezet igazgatója. Mint mondta, azt szeretné, ha az óceánok egészsége a tárgyalások kulcskérdése lenne.
Minden halnak szüksége van oxigénre, ám a nagyobb testű fajokat még inkább sújtja az oxigénhiány, nekik ugyanis sokkal nagyobb az oxigénigényük. A tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy az oxigénhiány a felszín és a sekélyebb halászati zónák közelébe kényszeríti őket, ahol azonban halászhálók várnak rájuk. Az óceánok egyes területein természettől fogva kevesebb az oxigén, ezeket még inkább sújtja a felmelegedés. Egyes fajok pedig - például a medúzák, a tintahalak és a tengeri mikrobák - a halak rovására szaporodásnak indulnak, mert jól viselik az oxigénhiányt - ezzel azonban felborítják az ökoszisztéma egyensúlyát.
Túlhalászás és műanyagszennyezés
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az óceánokat már most is túlhalásszák, ráadásul egyre több műanyagszemét és más szennyező anyag kerül a vizekbe. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint a tengerek mintegy 26 százalékkal savasabbak, mint az iparosodás előtti időkben, mivel felveszik a légköri szén-dioxid-többletet. Az alacsony oxigénkoncentráció szintén összefügg a globális felmelegedéssel, mivel a melegebb víz kevesebb oxigént vesz fel. Az évszázad végére az óceánok oxigéntartalmuk 3-4 százalékát veszíthetik el a becslések szerint, ám a felszín közelében, ahol a fajok sokasága él, sokkal erőteljesebb lehet ez a hatás.
A probléma kialakulásában valószínűleg az intenzív földművelés is jelentős szerepet játszott. A műtrágya-többletet ugyanis kimossa a földből a víz, így a folyókba és a tengerekbe kerül. Ez algavirágzáshoz vezet, az algák lebomlása pedig szintén oxigénhiányt okoz.
