A megszokottnál is több patkányészlelést jelentettek a főváros számos pontján az utóbbi hetekben. A kártevőkről az Index a Szabadság híd és az Erzsébet-híd lábánál is készített felvételeket, ahogy a lépcsők közötti résekből kimászva a part menti szemetet dézsmálják. A patkányirtásért felelős konzorcium vezetője szerint hamarosan megoldódik ez a probléma, az állatok száma pedig azért nőhetett, mivel az irtásra kijelölt új cég egy ideig nem helyezhette ki az irtószereket.
2018 július közepétől ugyanis egy új konzorcium vette át a patkánymentesítés feladatát a negyvenhét éve ezt végző Bábolna Bio Kft-től. Reisinger Mátyás, a konzorcium vezetője szerint a vízpartokon szaladgáló rágcsálók látványa nem szokatlan, elismerte azonban, hogy a korábbiakhoz képest némileg megnőhetett a számuk. Mint mondta, a nyár közepén volt egy nagyjából háromhetes átmeneti időszak, amikor a Bábolna már nem, az RNBH konzorcium pedig még nem végezhette el az irtó munkálatokat. A cég azonban azóta behozta a lemaradást, és ismét tudja tartani a bejelentést követő 24-48 órás határidőt a reakcióra. A szakember szerint a fővárosi csatornahálózat okozza a legnagyobb problémát az irtás szempontjából, amelyben egyre alacsonyabb a szennyvíz, ez pedig a patkányok életterét is növeli.
Veszélyes betegséget terjesztenek
Budapesten szinte kizárólag a vándorpatkány jelent problémát, amely a házi patkánynál valamivel nagyobb és zömökebb, sötétebb színű, farka pedig rövidebb. A földfelszín alatti zegzugokban húzza meg magát, a szennyvízcsatorna-hálózat mellett folyópartokon, pincékben és földfúrásokban is jól érzi magát. Ahol megveti a lábát, gyorsan szaporodni kezd: csupán 21 napos a vemhességi ideje, egy fialás alkalmával 6-10 utódot is szülhet, az egyedek pedig már három-négy hónapos korukra ivaréretté válnak.
Sokan már az állat látványától is irtóznak, de a patkányok több okból is veszélyt jelenthetnek az emberre. Nyálukkal és vizeletükkel számos komolyabb betegséget, többek között a leptospirózis kórokozót is terjeszthetik. Ezt a leptospira nevű, spirochéta típusú (spirális alakú) baktériumcsalád különböző tagjai okozzák, amelyek a fertőzéses esetek nagyjából tíz százalékában az egész szervezetet megtámadhatják, és akár végzetes kimenetelűek is lehetnek.
Legjobban: