Életveszélyes sérüléseket okozhat a trambulin

Ficamok, zúzódások, csonttörések, koponya- és gerincsérülések – ezek a trambulinozás legveszélyesebb következményei. Évről évre egyre több baleset történik, sokan mégis játékszerként tekintenek erre a sporteszközre. A közelmúltban azonban egy férfi bele is halt a sérüléseibe.

Súlyos nyaksérülést szenvedett egy 37 éves kaliforniai férfi, majd egy hónappal később, augusztus végén elhunyt. A hírek szerint Rob Harcourt egy barátja házában trambulinozott, majd egy esés következtében mellkastól lefelé lebénult. A férfin két műtétet is elvégeztek, és intenzív osztályon is kezelték, ám nem tudták sem visszafordítani, sem megállítani a további károsodást. A beteg végül belehalt sérüléseibe.

A fenti eset jól bizonyítja, mennyire fontos lenne szélesebb körben felhívni a figyelmet a trambulinozás esetleges veszélyeire. Főleg amiatt, mert a leggyakrabban gyerekek használják ezt az eszközt, hogy levezessék rajta felesleges energiájukat.

Elképesztő, mennyi gyerek sérül meg

Az elmúlt 15 évben drasztikusan megnőtt az otthoni trambulinok száma, ezzel együtt viszont a sérülések is sokkal gyakoribbá váltak. 2006-ban például Amerikában mintegy 110 ezer trambulinbalesetet regisztráltak – amelynek 14 százalékát egyébként 4 évnél fiatalabb gyerekek, míg 63 százalékát 5-14 évesek szenvedték el –, 2008 és 2017 között viszont csak a trambulinozással összefüggő csonttörések száma majdnem 4 százalékkal nőtt.

Egy 2021 februárjában publikált brit tanulmánynak ugyancsak elgondolkodtató eredményei születtek. Megállapították ugyanis, hogy 2020-ban, a koronavírus-járvány miatt bevezetett óvintézkedések érvvényességének idején Nagy Britanniában 30 százalékkal csökkent a összes gyermekeket érintő sérülés a 2019-es adatokhoz képest – a trambulinozással összefüggő balesetek száma viszont 168 százalékos növekedést mutatott. Ezek mintegy ötöde ráadásul műtéti beavatkozást igényelt. A legtöbb sérülés egyébként a nem rendeltetésszerű használattal volt magyarázható – jellemzően azzal, hogy egyidejűleg több gyerek is ugrált a trambulinon. Egy 2022 júliusában megjelent, nemzetközi beszámoló pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a 14 éven aluliak baleseteinek és sürgősségi ellátást igénylő eseteinek feléért a trambulinokat hibáztathatjuk.

Sajnos a trambulinos gyermekbalesetek száma Magyarországon is exponenciálisan nőtt az utóbbi években, a sérülések ellátása pedig gyakran altatásos műtétet és hosszú rehabilitációt igényelnek – hívta fel a figyelmet a Bethesda Gyermekkórház közösségi oldalán megosztott bejegyzésben Dr. Bóta Balázs gyermeksebész. Mint írta, a tavaszi/nyári hónapokban naponta legalább egy gyereket kell műteniük emiatt, jellemzően nagy elmozdulással járó csukló-, alkar-, könyök- vagy lábszártöréssel.

trambulin, baleset, sérülés
Évről évre egyre több baleset történik, sokan mégis játékszerként tekintenek erre a sporteszközre. Fotó: Getty Images

Egy magyar sebész egyenesen betiltaná a trambulinokat

A fenti adatok fényében talán nem annyira meglepő, hogy egy másik magyar gyermeksebész, Dr. Kőnig Róbert is rendszeresen felszólal a trambulinhasználat ellen. Egy 2021 márciusában megjelent posztjában például azt írta, hogy az újabb tavaszi járványhullám miatt kihirdetett intézménybezárásoknak „köszönhetően” szinte minden család beruházott egy trambulinra, ennek pedig az alábbi következményeit vették észre a gyermektraumatológusok és -sebészek:

  • egy gyermek térdébe 1 csavart, két acél szeget és egy fém hurkot kellett tenni, hogy helyreállítsák a trambulinozás miatt szenvedett sérülését;
  • volt, akinek 3 acél szeggel kellett rögzíteni a a könyökét, vagy velőűrszegeket kellett a lábszárába helyezni;
  • trambulinbaleset miatt a gyerek al- és felkarjába is velőűrszegek kerültek;
  • több csecsemő és kisded került koponyasérüléssel a traumatológiai osztályra, mert kirepültek vagy valaki rájuk esett a trambulinból; 
  • egy trambulin alatt tartózkodó gyermekre is úgy rá tudtak ugrani, hogy annak ín- és szalagszakadás lett a vége;
  • rengeteg 6 év alatti gyermek kapott gipszet lábszár– vagy felkartörés miatt;
  • sokan kaptak továbbá felkarrögzítőt váll- és kulcscsonttörésükre;
  • számos gyereknél pedig neurológiai kivizsgálásra volt szükség fejsérülés, illetve idegrendszeri tünetek miatt.

A szakértő kiemelte, hogy Amerikában és Kanadában már legalább 15-20 éve hangoztatják az orvosok, hogy a trambulinok veszélyesek, 6 év alatti gyerekeknek pedig egyenesen tiltják a használatát. „ A 6 év alatti gyermekek váz-izomrendszere nincsen felkészülve arra a rengeteg, ismételt becsapódásra, amit a trambulinozás közben elszenved. A csontjaik nem olyan erősek és merevek, mint a nagyobb gyerekeké vagy a felnőtteké, könnyebben elfáradnak és eltörnek” – magyarázta Kőnig doktor.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Idén nyáron pedig a Kossuth Rádióban is felhívta a figyelmet arra, hogy a trambulin nem játék, hanem egy akrobatikai sporteszköz – nem véletlen, hogy egy cirkuszi akrobata vezette be a használatát. Tehát nem arra készült, hogy a gyerekek játszanak rajta. „Mi, gyermektraumatológusok azt látjuk országszerte, hogy rengeteg balesetet okoz. De a balesetek sokasága még nem is lenne annyira megdöbbentő, mert a bicikli is sok balesetet okoz. A trambulinsérüléseknek a súlyossága viszont – ahhoz képest, hogy hányan használják és hányan sérülnek meg – szignifikánsan óriási” – fogalmazott. Hozzátette, hogy ő gyermektraumatológusként a csonttöréseket nem nevezi komoly sérülésnek. Amikor tehát súlyos esetekről beszél, akkor a műtétekkel járó balesetekre gondol.

Ha mégis ugrálunk, akkor azt szabálykövetően tegyük

Említett posztjához Kőnig Róbert egyébként egy kis infografikát is mellékelt, amelyben a trambulinbalesetek megelőzéséhez ad tanácsokat. Alapszabály például, hogy csak 6 éven felüli gyerekeket engedjünk trambulinozni, egyszerre csak egy gyermek használhassa az eszközt, illetve kizárólag felnőtt felügyelete mellett ugrálhassanak. Fontos továbbá a biztonsági háló és a párnás rugóvédők használata is. A szakember mindezek mellett a trambulin elhelyezésének fontosságáról is említést tesz. Azt ajánlja, hogy az eszközt a kert legalacsonyabb pontján állítsuk fel, és lehetőleg legyen minél messzebb a fáktól. (A beltéren használt trambulinnak pedig olyan helyet érdemes választani, ahol nincsenek a közelben bútorok, éles sarkok vagy kemény tárgyak.)

A biztonság érdekében érdemes megszívlelni Bóta doktor javaslatait is:

  • ne engedjük a trambulin alá a gyerekeket, ugyanis ott is megsérülhetnek, ha valaki ugrál az eszközön;
  • nagyobb gyerekeket is kizárólag szülői felügyelet mellett engedjünk ugrálni;
  • ügyeljünk a trambulin megfelelő karbantartására is.

A trambulinhasználatnak egyébként jótékony hatásai is lehetnek, ha nem játékként, hanem sporteszközként tekintünk rá. A HealthLine cikke szerint például hatékonyan növelheti például a fizikai állóképességet és erőnlétet, fejlesztheti az egyensúlyérzéket, illetve hozzájárulhat a szív egészségének megőrzéséhez. Javíthatja mozgáskoordinációs és motoros képességeket, erősítheti a törzs és a láb izmait, továbbá stresszlevezetéshez is kiváló.

A biztonságos trambulinozáshoz a helyes testtartás fenntartásával is hozzájárultunk – írja a HealtLine. Ügyeljünk arra, hogy a gerincünk, nyakunk és fejük egy vonalban legyen, térdeink pedig legyenek enyhén behajlítva ugrálás közben. Fontos továbbá a bokát megfelelően támasztó cipő viselése – bár sok helyen a trambulin lábbeli nélküli használatára kötelezik a gyerekeket.

Alapszabály, hogy ha fájdalmat, légzési nehézséget vagy szédülést érzünk, azonnal hagyjuk abba az ugrálást. Aki pedig rendszeres edzésre használná a trambulint, annak azt javasolják a szakemberek, hogy előtte mindenképpen egyeztessen orvosával – bizonyos gyógyszeres kezelés, sérülés vagy egészségügyi állapot esetén ugyanis nem ajánlott a trambulinozás.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.