A szervezet szerint ennek a jelentős veszteségnek a visszaszorítása serkentené a globális gazdasági növekedést és termelékenységet, de segítene az éhezés elleni küzdelemben és az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésében is. "Gyakran gondolkodom azon, hogyan engedhetjük meg, hogy élelmiszert dobjunk ki , amikor naponta továbbra is 820 millió ember éhezik a világban" - fogalmazott Csü Tung-jü, a FAO főigazgatója.
Hulladék vagy veszteség?
A FAO különbséget tesz az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-hulladék között. Az előbbi a szervezet meghatározása szerint a betakarítás vagy szállítás közben elveszett élelmiszer, az utóbbi pedig abból keletkezik, hogy a boltok vagy a fogyasztók kidobják az ételeket. Miközben elég világos és indokolt célkitűzés az élelmiszer-veszteség és -hulladék mennyiségének csökkentése, ennek elérése nem egyszerű, és teljes megszűntetése talán nem is reális. Példaként azt hozták fel, hogy a műanyag csomagolás segít megőrizni az ételek frissességét, ugyanakkor a műanyag használata a környezetszennyezés miatt nem kívánatos.
"Néha van értelme a műanyag használatának, de ez mindig a helyzettől függ. Meg kell találni az egyensúlyt" - magyarázta Andre Cattaneo, a FAO szakértője.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: