Az El Nino időjárási jelenség és az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás miatt a korábbi években feljegyzettnél jóval több természeti katasztrófa sújtotta Latin-Amerikát 2023-ban - közölte szerdán a Meteorológiai Világszervezet (WMO). Celeste Saulo, az ENSZ szakosított szervezetének főtitkára elmondta: tavaly 67 meteorológiai és környezeti katasztrófát jelentettek a térségből, többségében heves viharok és áradások fordultak elő.
A 2023-as év a szervezet jelentése szerint rekordmeleg volt: az éves átlaghőmérséklet 0,82 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti, illetve 1,39 Celsius-fokkal az 1961-1991 közötti időszak átlagát. A felmelegedés Mexikóban a leggyorsabb, ott tavaly nyáron 51 Celsius-fokot is mértek. Argentínában, Brazíliában, Bolíviában, Paraguayban és Peruban a forróság miatt több helyen is erdőtüzek pusztítottak.
Folytatódott a térségben a tengerszint emelkedése és a gleccserek olvadása is, és több helyen volt súlyos szárazság és földcsuszamlás. A Rio Negro folyó vízszintje 120 éve nem volt olyan alacsony, mint tavaly.
A WMO a katasztrófák "járványtanát" kutató központ (CRED) vészhelyzeti eseményekről vezetett adatbázisából vette adatait. A jelentősebb klímakatasztrófák közül kiemelték az Otis hurrikánt, amely októberben söpört végig Mexikó nyugati partvidékén, és legalávv 45 ember halálát okozta.
A szélsőséges időjárási események számának emelkedését a WMO szerint az időszakosan - 2-7 évente - jelentkező, nagyjából 9-12 hónapig tartó El Nino jelenség és az éghajlatváltozás kombinációja magyarázza.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
