A magyar járványkezelés tanulságairól és a hatodik hullám kialakulásának esélyeiről beszéltek szakemberek a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSZ) nevű civil kezdeményezés tegnap esti online konferenciáján.
Tanulni kellene az eddigi járványkezelési tapasztalatokból
"A járvány elején komoly problémát jelentett, hogy a hazai rendszer nem volt képes megfelelően észlelni a járvány kiterjedését. Míg az első hullámban hivatalosan 3500 regisztrált esetet mutattak ki, egy későbbi vizsgálat azt tárta föl, hogy igazából ennek 16-szorosa, 56 439 fertőzött, vagy olyan ember lehetett, aki tünetmentesen esett át a betegségen. Ez jelentős aluldetektálásra utal" - idézi az eseményről írt összefoglalójában a Telex Oroszi Beatrix orvos-epidemiológust, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ megbízott igazgatóját.
Oroszi elmondta: a védőoltás ugyan hatékony eszköz, de önmagában nem elég ahhoz, hogy megakadályozza a vírus terjedését. Epidemiológusként ő továbbra is hisz a nem-farmakológiai megoldásokban, azaz a maszkhasználatban, a távolságtartásban, a következetes kontaktkutatásban és a karanténban - írja a Telex.
Oroszi arra is felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus-fertőzéssel összefüggésbe hozható hazai halálesetek magas száma nagyrészt a társadalmi egyenlőtlenségből fakad: a hátrányosabb helyzetűek körében - akiknél az országos átlaghoz képest 40 százalékkal alacsonyabb az átoltottság - kimutathatóan többen haltak meg COVID-19 okozta megbetegedésben, mint a jobb jövedelmi helyzetű csoportok tagjai közül.
Balkányi László, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) volt tudásmendzsere a magyar és a nemzetközi járványkezelés eredményeit összehasonlítva elmondta: semmilyen statisztikával nem magyarázható, miért jutott Magyarországon - 2021 augusztus végéig - egymillió lakosra 3123 haláleset, miközben a járványt sikeresen kezelő Új-Zélandon, Tajvanon, Finnországban és Norvégiában átlagosan csak 110 elhunyt jutott egymillió lakosra - olvasható a Telex összefoglalójában.
Lesz-e hatodik hullám?
A lap kérdésére, miszerint várható-e újabb járványhullám , és ha igen, milyen lesz, Oroszi Beatrix azt felelte: "4-6 havonta felbukkan egy új variáns, a feladat az, hogy ezt észre kell venni, azonnal azonosítani kell, tudni kell a tulajdonságait, a terjedési sebességét". A szakember szerint ugyanis ez határozza meg, hogy milyen lesz a következő hullám. Véleménye szerint, ha lesz újabb hullám, akkor az ősszel várható. Azt is elmondta: szükség lehet a harmadik és a negyedik emlékeztető oltásra is.
Oroszi Beatrixhoz hasonlóan Balkányi László is úgy véli, hogy várható hatodik hullám, ám ő arra számít, "hogy ez gyengébb lesz, van ugyanis egy evolúciós nyomás a gyengülés irányába". A szakemberek szerint fontos, hogy az eddigi járványkezelési tapasztalatok fényében ne hátradőlve várjuk, hogy jön-e újabb hullám, hanem igyekezzünk mindent megtenni azért, hogy minél hatékonyabban sikerüljön megelőzni, illetve kezelni azt.