Mintegy száz éve állnak rendelkezésekre pontos feljegyzések arról, hogy egy-egy adott helyen milyen a hőmérséklet. Korábban mindez azért nem volt elég alap a globális felmelegedés igazolására, mert a Föld felszínének kétharmadát borító tengereken nem volt olyan sűrű mérőhálózat, mint a szárazföldön. Az utóbbi időben azonban teljesen egyértelműen kirajzolódik az adatokból - köztük a hőhullámok gyakoriságából - az a trend, amelyet globális felmelegedésnek is nevezhetünk - mondta Juhász Árpád.
Szerinte ezért végtelenül szomorú, hogy dugába látszik dőlni az amerikai kilépés miatt a párizsi klímaegyezmény. Ha szkeptikus valaki, elég ránézni a mérési adatokra - jegyezte meg.
Amennyiben nem sikerül megállítani, vagy még tovább nő a szén-dioxid-kibocsátás mértéke, az évszázad végére hat fokkal is nőhet a Föld átlaghőmérséklete. Ha sikerül megállítani a kibocsátás mértékét, a klíma még úgyis évtizedekig melegedni fog, a folyamat csak nagy késéssel áll meg - hangsúlyozta Juhász Árpád. A geológus kitért arra is: mérési adatok bizonyítják a tengerszint emelkedését, a tengerek savasodását, a korallzátonyok pusztulását.
Évmilliárdokon keresztül a tenger szabályozta a légkörben lévő szén-dioxid mennyiségét. A tengeri élő szervezetek hosszú időn keresztül légköri szén-dioxidot kötöttek le, ebből alakult ki például a budai hegyekben is mindenütt látható mészkő. A savasodás pontosan ezt a folyamatot, a tenger ellensúlyozó szerepét akadályozza - fűzte hozzá.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: