Idén tényleg legalább egy nagyságrenddel több szúnyog kelt ki Magyarországon, mint mondjuk két éve – erősítette meg a 24. hu kérdésére dr. Soltész Zoltán, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont entomológusa. Hozzátette, a közkeletű tévhittel ellentétben a nyári melegnek nincs köze a szúnyogok magas számához. „A meleg a csípőszúnyogok fejlődésére hat. Minél melegebb van, annál gyorsabban fejlődnek, a példányszámukat viszont az befolyásolja, hogy nedves vagy száraz az idő” – magyarázta a biológus.
Idén nagy mennyiségben hullott csapadék, a Dunán még árhullám is levonult. Noha a folyókban nem élnek meg a szúnyoglárvák, amikor azonban a folyó kiárad, majd visszahúzódik, a hátramaradó, gyorsan melegedő víztestekben háborítatlanul tudnak fejlődni a vérszívók. Ehhez hozzátartozik, hogy egyes szúnyogfajok az ártereken a fűre is képesek lerakni tojásaikat, amelyek így eleve ott lesznek, amikor megérkezik a víz. Végeredményben tehát nagy területen és nagy tömegben tudnak később kikelni a rovarok.
Soltész a 24.hu-nak arról is beszélt, hogy a szúnyogokat itthon kétféle módszerrel irtják. Egyrészt kémiai úton, amikor repülőről, autóról juttatnak permetszert a levegőbe. Ez jellemzően a kifejlett szúnyogokat pusztítja el, tehát inkább a már kialakult helyzetet kezeli. A másik út, a biológiai gyérítés viszont a lárvákra hat azáltal, hogy a szakemberek egy baktérium méreganyagát juttatják olyan víztestekbe, ahova a szúnyogok a tojásaikat lerakták. Ilyen módon ez utóbbi módszer a megelőzést szolgálja.
Ez is érdekelheti
A biológus szerint, noha Magyarország élen jár a szúnyoggyérítési módszerek alkalmazásában, az idei magas egyedszámból jól látszik, hogy nem sikerült hatékonyan irtani a szúnyogokat. Nem tisztázott, hogy mi lehet a kudarc oka. Soltész szerint talán nem sikerült megfelelően feltérképezni a tenyészőhelyeket, esetleg nem kezdődött el időben a biológiai gyérítés. Az időzítés ugyanis nagyon fontos, mert az említett toxin csak az első három lárvastádiumban tudja elpusztítani a rovarokat.
Legjobban: