A 2019-es év már eleve balszerencsésen indult. Január második hetében ugyanis Európa közepén akkora mennyiségű hó hullott, hogy Németország déli részén és Szlovákia tátrai régiójában szükségállapotot hirdettek. A hó több ezer Felső-Ausztriában élő embert zárt el a külvilágtól, Csehországban pedig több háztartás is áram nélkül maradt. Görögországban még a közlekedés is megbénult a heves havazás miatt. Az Egyesült Államokban helyenként mínusz 40-46 Celsius-fokot is mértek a hónap végén - a sarkvidéki fagy 14 ember halálát okozta.
Szeszélyes tavasz, szélsőséges nyár
A tavaszt világszerte tornádók, tomboló viharok és áradások tűzdelték. Alabama államban például egy 275 kilométeres sebességgel száguldó tornádó legalább 23 ember halálát okozta. Az iráni áradások miatt 2 millió ember szorult segítségre és csaknem 80-an meghaltak. Pakisztánban ugyanezen okból legalább 50-en, Afganisztánban több mint 60-an, a Dél-Afrikai Köztársaságban pedig 70-nél is többen vesztették életüket.
Nyáron a Szicíliához közeli Stromboli szigetén vulkánkitörés miatt lángba borult a száraz növényzet. Egy ember meghalt, a szigetet pedig evakuálták. Görögországban, a Halkidiki-félszigeten 7 ember vesztette életét a heves jégesők, szélviharok és esőzések miatt. Dél-Ázsiában több mint 600 halálos áldozata volt a monszuneső okozta pusztító áradásoknak és földcsuszamlásoknak. Az árvizek összesen mintegy 7 millió embert érintettek. Augusztusban legalább 300-an haltak meg a monszunesőzések következtében Indiában és Pakisztánban. A Tátra nyugati részén a hirtelen kitört vihar és villámcsapások miatt öten meghaltak, több mint százan megsérültek, két barlangász pedig azért vesztette életét, mert a beáramló víz elzárta az útjukat.
Az év vége sem volt szerencsésebb
Ősszel szokatlanul heves esőzések voltak Spanyolország középső és déli részén. Hatan meghaltak és több mint 5 ezer embert ki kellett telepíteni. Kelet-Pakisztánban és Kasmír pakisztáni ellenőrzés alatt álló részén egy 5,6 erősségű földrengés 40 ember életét követelte. India egyes államaiban pedig a viharokkal és villámlással kísért monszunesők legalább 120 áldozatot szedtek. Októberben rendkívüli állapotot hirdettek ki az Egyesült Államokban, Kaliforniában ugyanis 16 helyen pusztított tűzvész. A 100 ezer hektárt felégető tűzvész 2 ember halálát okozta. 130 ezer embernek kellett elhagynia otthonát és 1 millió fogyasztónál ideiglenesen felfüggesztették az áramszolgáltatást.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Novemberben mintegy 150 bozóttűz tombolt Ausztrália keleti partvidékén. A tűz 1 millió hektáron pusztította el a növényzetet, és több államban szükségállapotot hirdettek ki. A lángokban hat ember vesztette életét, és drámaian romlott a levegő minősége Sydneyben. December elején pedig kitört az Új-Zélandhoz tartozó Fehér-sziget tűzhányója, amelynek kráterében éppen egy 47 fős turistacsoport tartózkodott. Közülük 15-en meghaltak, 23-an pedig rendkívül súlyos égési sérüléseket szenvedtek, ezért többen is bőrátültetésre szorultak.
Veszélyes rekordok
Ausztráliában 2019-ben volt a valaha mért legforróbb január, amelyet délen bozóttüzek, a trópusi északon viszont özönvízszerű esőzések és áradások jellemeztek. Márciusban az eddigi legsúlyosabb vihar csapott le Mozambikra, Zimbabwére és Malawira. Az Idai ciklon heves esőzést, súlyos áradásokat és földcsuszamlásokat okozott a három afrikai országban. Az ítéletidőben több mint 1300 ember vesztette életét és több százezren kényszerültek lakhelyük elhagyására. Malária- és kolerajárvány is felütötte fejét. Amerikában pedig pár órán belül 20-nál is több tornádó csapott le a déli és középnyugati államokban május közepén, aminek nyomán 39-en meghaltak. Az országban még soha nem jegyeztek fel ennyi tornádót.
Nyáron szélsőséges forróság tombolt Indiában, több helyen 50 Celsius-fok fölé kúszott a hőmérő higanyszála. A hőség miatt több mint 100-an meghaltak, emellett súlyos vízhiány is kialakult Dél-India egyes részein. Európa sem úszta meg a hőhullámokat : Franciaországban, Belgiumban, Nagy-Britanniában és Németországban is megdőltek a melegrekordok. Az extrém hőség legalább 1000 életet követelt. Oroszországban pedig hatalmas árvíz pusztított, 100-nál is több település került víz alá.
Három évtizede nem volt annyi áldozata a szélsőséges időjárásnak, mint júliusban Japánban. A szigetország nyugati részén árvizeket és földcsuszamlásokat okoztak a viharos esőzések. 220 ezer ember vesztette életét. Augusztusban pedig az Amazonas vidékén pusztító erdőtüzektől volt hangos a sajtó. Csak Brazíliában 80 ezer tűzfészket regisztráltak - ez 77 százalékkal több, mint az előző évben. A füst még a több ezer kilométerre fekvő Sao Paulo egét is beborította.
2005 óta nem tombolt olyan erős szélsebességű hurrikán, mint a karibi térségben. A Dorian névre keresztelt atlanti-óceáni hurrikán augusztus végén, szeptember elején söpört át a karib-tengeri szigeteken, de az Egyesült Államok keleti partvidékét is elérte. A legnagyobb pusztítást a Bahama-szigeteken végezte, ahol 61-en haltak meg és több ezer ház dőlt romba. A Hagibisz névre keresztelt tájfun - amely több mint 6 évtizede a leghevesebbnek bizonyult - októberben csapott le Japánra. Heves esőzések, áradások és földcsuszamlások kísérték, amelyek mintegy 100 ember halálát követelték. Összesen 4,5 millió embert evakuáltak, az anyagi károkat pedig több milliárd dollárra becsülik.
Ám az év utolsó 2 hónapja sem múlhatott el megdöbbentő rekordok nélkül. Olaszországban például szükségállapotot hirdettek novemberben, az országot ugyanis 50 éve nem sújtotta olyan súlyos áradás, mint akkor. Albániában pedig 30 éve nem volt olyan erős földrengés, mint november végén. Az elemi csapás 50 halottat és csaknem 2000 sérültet hagyott maga után.
