"A módszer gondoskodik az agy és a szív vérkeringésének biztosításáról, amíg megérkezik az orvosi segítség. A hirtelen szívmegállások négyötöde kórházon kívül következik be" - magyarázta Dr. Joseph Anthony Zito amerikai szakértő, aki nem vett részt a kutatásban. "Az életmentő technika elsajátítása növeli az áldozat túlélési esélyét. Ilyenkor a másodperceknek is óriási jelentőségük van."
Az elmúlt években több program is indult Dániában az újraélesztésre képes személyek számának növelésére. A lakosság több mint 15 százaléka vett részt CPR-tréningen 2008 és 2010 között - olvasható a Dr. Mads Wissenberg koordinálta tanulmányban.
"Sok esetben számottevő idő telik el a hirtelen szívmegállás és a szakszerű segítség megérkezése között, ami lehetőséget biztosít a helyszínen tartózkodóknak az életmentésre . Ennek ellenére az áldozatok kisebb hányada részesül újraélesztésben" - magyarázta a Koppenhágai Egyetemi Kórház orvosa.
A friss tanulmányban Dr. Wissenberg és kollégái több mint 19 400 páciens adatait vizsgálták, akik kórházon kívüli hirtelen szívmegállást szenvedtek az elmúlt tíz évben. Az életkoruk mediánja (középértéke) 72 év volt. A vizsgáltak kétharmada férfi.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A vizsgálati időszakban a járókelők által újraélesztettek aránya 21 százalékról csaknem 45-re nőtt - áll a című szakfolyóiratban. A hirtelen szívmegállás után életben kórházba kerülők aránya is növekedett, 8 százalékról majdnem 22-re. A harmincnapos túlélési ráta 3,5-ről 10,8-re emelkedett, az egyéves pedig 2,9-ről 10,2-re.
Dániában más kampányok is zajlanak a hirtelen szívhalál áldozatainak megmentésére, így nem lehetett direkt kapcsolatot megállapítani a CPR-tréning és az arányok javulása között.
