Óriási visszhangot váltott ki egy 23 éves törteli férfi tette, aki az első, hétfői hírek szerint megelőzött egy megkülönböztető jelzést használó mentőautót - ezt a vétkes sofőr azóta el is ismerte, és bocsánatot is kért emiatt. A személyautó vezetője állítólag büntetőfékezett is az előzés után a mentőkocsi előtt, amit azonban kedden már tagadott a fiatal férfi, így egyelőre nem teljesen tisztázottak az eset körülményei.
Nem értette, miért ment lassabban a mentő
Valójában a közúti veszélyeztetés miatt indult eljárásban a személyautót vezető férfi már azzal is - tehát az előzéssel - komoly veszélybe sodorta a mentőkocsin dolgozó szakembereket és a beteget, amit elismert. Hiszen az előzéssel lassításra-gyorsításra, illetve valószínűleg fékezésre is kényszerítette a mentőt.
"A KRESZ alapján a megkülönböztető jelzést használó járművek előnyt élveznek, részükre minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását - félrehúzódással és a szükséghez képest megállással - lehetővé kell tenni. (...) Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművet előzni tilos" - ezzel a HáziPatika.com korábbi cikkében is foglalkoztunk.
A fiatal férfi időközben elnézést kért előzése miatt, és azt írta az Országos Mentőszolgálatnak címzett levelében, hogy nem értette: a megkülönböztető jelzés ellenére miért ment viszonylag lassan a mentő (50-60 kilométeres sebességgel). A férfi ezzel magyarázta, hogy megelőzte a mentőt. Mindezeken után nézzük: a mentők miért használnak megkülönböztető jelzést, még akkor is, ha nem versenyautók sebességével száguldoznak az utakon. A mentéstudomány, pontosabban az oxyológia szakkönyvei szerint ennek nagyon fontos, létfontosságú oka van.
Ezért fontos a megkülönböztető jelzés használata
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Éppenhogy magyar mentősök figyelték meg ugyanis a múlt században - így elsősorban Felkai Tamás orvos nevét kell itt kiemelnünk -, hogy szállítás közben egyes betegek állapota hirtelen rosszabbra fordul. A sérülésük, betegségük ráadásul nem is indokolná ezt a súlyosbodást.
Felkaiék rájöttek: a szállítás önmagában is bajt okozhat a betegek számára, ezért nevezték el szállítási traumának a jelenséget. Ilyenkor elsősorban a gyorsulás, a lassulás vagy más mozgás (liftezés, oldalirányú kilengés) okozza a legtöbb problémát. Ez a szállítási trauma tehát egy olyan kockázati tényező, ami az eredeti sérüléstől függetlenül is befolyásolhatja a beteg állapotát, sőt a túlélési esélyeket is.
A szállítási traumát nem közvetlenül a sebesség okozza, hanem többek között azért számít kockázati tényezőnek, mert ha rossz úton halad a mentő, akkor az úthibákból adódó kilengések amplitúdóját fokozhatja. Az alföldi úton ezért sem haladhatott valószínűleg túl gyorsan a mentő a törteli fiatalember előtt, bár a hírek szerint elsősorban a beteg állapota miatt mentek viszonylag lassabban. A megkülönböztetett jelzést azonban más miatt kellett használnia a mentőnek.
A legfőbb indok ilyenkor az, hogy egyenletes legyen a sebesség, ezt pedig megkülönböztető jelzéssel lehet garantálni. A sebességnél ugyanis még többet számít a gyorsulás és a lassulás elkerülése. E két dolog ugyanis köznapi nyelven szólva vértolulást vagy ennek ellenkezőjét okozhatja az agyban, illetve a szív aortájában. Márpedig ezekben a szervekben fontos szabályozó receptorok vannak, amelyek az ember vérnyomását , általános egyensúlyi állapotát tartják kontroll alatt. Egy egészséges emberben is a liftező vagy gyorsító-lassító mozgások hányingert kelthetnek, "tengeri betegséget" okozhatnak, tehát kinetosis léphet fel.
Ám egy súlyos, mentővel szállított betegnél vérnyomásingadozást és más, a szervezet egyensúlyát megbontó reakciókat, reflexeket válthat ki a gyorsítás vagy a lassítás. Az agyi receptorok például fékezéskor vértolulást érzékelhetnek (ha a beteg feje a vezetőülés felé van közelebb), és akkor megpróbálják a vérnyomást csökkenteni, jóllehet esetleg éppen az ellenkezőjére lenne szüksége a betegnek. A mentők ezért használnak tehát megkülönböztető jelzést - azért, hogy elkerüljék a beteg állapotát szükségtelenül rontó oldalirányú vagy hosszanti, esetleg liftező, rugózó, ingázó mozgásokat.
Az oxyológiai tankönyvek szerint egy kritikus állapotban lévő beteg számára létfontosságú lehet a folyamatos "liftezés" elkerülése, ezért kell az egyenletes sebességet az ő esetükben még szigorúbban tartaniuk a mentőkocsik sofőrjeinek. Az egyenletes sebességet pedig nyilvánvalóan akkor tarthatja a mentőautó, ha megkülönböztető jelzést használ, minimálisra csökkentve a fékezést vagy gázadást.
Ez is érdekelhet
Mindez bonyolultan hangzik, de ha valaki nem akar oxyológiai szakvizsgát tenni, akkor is megértheti, miért nem szabad mentőt előzni: a mentőkocsiban ugyanis mindezen túl az orvos esetleg életfontosságú beavatkozást végezhet. Ha egy tűvel szúrja meg a beteget, és abban a pillanatban egy 23 éves törteli fiatalember éppen úgy dönt, hogy szerinte a mentő nem elég gyors, akkor... - talán jobb el sem képzelni, mi történhet.
