Falus Andrással a 24.hu beszélgetett. A lapnak az immunológus hangsúlyozta, hogy mind a fertőzés, mind az első vakcina nagyon változó immunválaszt generál az embereknél. Az immunválasz, illetve annak erőssége sok mindentől függ, így az érintett előéletétől, az életmódjától vagy az életkorától. "Az első oltás után éppen ezért nagy különbségek lehetnek individuálisan, ahhoz hasonlóan, ahogy az oltási reakció is mindenkinél más lehet" - magyarázta a szakember, aki hozzátette: attól, hogy van immunreakció, nem biztos, hogy védettség is kialakult.
"A mostani nyitás még elég veszélyes"
Míg az első oltás hatásossága inkább az egyedi tulajdonságokon múlik, addig a második adag beadása már vakcinológiai kérdés. Ezt emlékeztető oltásnak hívják, ráerősít az elsőre, és ennek hatására alakul ki "teljes védettség, huzamos immunitás" Falus szerint. Az immunológus elmondta: mivel egyénileg változhat, ki mennyire védett az első oltás után - van, aki jó arányban, más egyáltalán nem - "a mostani nyitás még elég veszélyes".
A B- és T-sejtek szerepe
Falus egyébként arról is beszélt, hogy a specifikus immunitás alapvetően két úton valósul meg. Mint rámutatott, kétféle olyan limfocita vagy nyiroksejt van, ami az immunrendszer úgynevezett szerzett immunitásához tartozik. Ezek a B- és T-sejtek, előbbiek, ha aktiválódnak, plazmasejtekké alakulnak és antitesteket termelnek. Ha ez az antitesttermelés megkezdődik, akkor a B-sejtek egy részéből memóriasejt lesz, hiszen "emlékszik", hogy kapott már antigéningert, amire antitestet termelt. A T-sejtek a csecsemőmirigyben érnek, nem ellenanyagok révén, hanem közvetlen kontaktussal ismerik fel azt a sejtet, ami például vírussal fertőzött vagy daganatsejt, és azt elpusztítják - ez a lényege a sejtes immunitásnak. A szakértő szerint az első oltás után valószínűleg egyszerre indul a kétfajta immunválasz, csak az antitestes választ könnyebben lehet mérni.
Koronavírus: van, ahol már gyerekeket is oltanak - olvassa el a részleteket korábbi cikkünkben .