Leselkedő kórokozók
A környezetünkben, a levegőben, a ruházatunkon, de még a bőrünk felszínén is kórokozók milliárdjai tanyáznak. Jó esetben ezek ellen megfelelő védelmet jelent a szervezet immunrendszere, amelynek egyik fontos védővonala a bőr. A bőr egyszerre képez fizikai akadályt és a felszínén lévő savas védőköpenye által vegyi védelmet. Ha azonban a bőrön folytonossági hiány, vagyis seb keletkezik, a kórokozók szabad utat találnak a szervezet belseje felé, sőt, a megnyílt szövetek, az elhalt szövettörmelékek meleg, nedves közege ideális táptalajt is jelent például a baktériumok számára.
A sérülések ellátásánál nagyon fontos, hogy ezt a betelepedést, vagyis a sebfertőzést és következményeit lehetőleg megakadályozzuk. A sérült, illetve beteg ember immunrendszere átmenetileg gyengül, így körülöttük a kórokozók elleni védelemre, az általános fertőtlenítésre is jobban oda kell figyelni.
Egy kis fertőtlenítés-tan
A cél a fertőzés megelőzése a kórokozók elpusztításával, illetve a fertőzés terjedésének megakadályozása. A sebfertőtlenítés a sebbe került kórokozókat pusztítja el vagy a fertőzőképességüket szünteti meg, az általános fertőtlenítés pedig a környezetben megbúvó kórokozók ellen irányul, hogy a tárgyak felszínéről érintéssel se juthassanak be az emberi szervezetbe.
A fertőtlenítés (dezinficiálás) elsősorban a patogén kórokozókat pusztítja el, a sterilezés azonban minden élő mikroorganizmust. Fizikai (hő-, fényhatás), kémiai és az ezeket kombináló eljárások egyaránt szolgálhatnak a fertőtlenítésre, és hatásuk a csíraszám csökkentéstől a szaporodásukat gátló hatáson át a teljes elpusztításig terjedhet. Léteznek baktérium-, spóraölő, vírust inaktiváló, gombák és paraziták ellen bevethető eljárások.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A fertőtlenítőszerek akkor töltik be a feladatukat, ha a kórokozók nem válnak velük szemben ellenállóvá, ha a legtöbb fertőzést okozó mikroorganizmus ellen hatásosak, de az alkalmazott koncentrációban az emberi szervezetet nem károsítják, nem okoznak allergiát. Fontos az is, hogy a használatuk laikusok számára is lehetséges legyen, ne igényeljen speciális ismereteket.
A sebfertőtlenítéssel kapcsolatban természetesen a vegyszeres eljárások jöhetnek szóba és ebben az esetben a fertőtlenítés elsősorban a kórokozók ellen irányul.
Sebfertőtlenítés elsősegélyként
A friss sérülések ellátásához a vérzéscsillapítás, a kötözés mellett a sebfertőtlenítés is hozzátartozik. Az erős vérzés a sebet tisztítja, de a gyengén vérző illetve a horzsolásos sérüléseket, illetve a seb környékét meg kell szabadítani a szennyeződésektől és az elhalt szövetektől. A homokos, szennyeződött seb tisztítása langyos, tiszta vízzel, esetleg fiziológiás sóoldattal, majd a fertőtlenítés fertőtlenítőszerrel, például jóddal illetve chlorhexidin oldattal történhet.
A sebben lévő idegen anyagokat (szilánkot, kavicsdarabot, tüskét) fertőtlenített csipesszel lehet eltávolítani, de kézzel belenyúlni, illetve a sebbe netán beékelődött nagyobb tárgyakat (például korlátdarabot, rudat) laikusnak kihúzni nem szabad. Ha a seb erősen szennyezett (például földdel) vagy mély (például szúrt sérülés), esetleg láthatóan összekapcsolásra, összevarrásra van szükség, akkor mindenképpen orvosnak is látnia kell. Mélyebb, másod- és harmadfokú égési sérülések, harapott, szakított sebek esetében szintén sebészi ellátásra szorul a sérült.
A kisebb sérüléseket, vágott, horzsolt sebeket otthon is el lehet látni. Ha azonban egy ilyen, jelentéktelenebb, házilag ellátott sérülés két nap után is fájdalmas, vagy egy hét után sem gyógyul be, esetleg a seb gyulladt, vörös, nedvezik, vagy a sérült belázasodik, akkor mielőbb orvoshoz kell fordulni. Nagyobb a sebfertőzés veszélye cukorbetegek, szteroidos kezelés alatt állók, keringési betegségben szenvedők esetében, mert az ő sérüléseik sokkal lassabban gyógyulnak.
Az első ellátás (tisztítás, fertőtlenítés) után a sebet tanácsos lefedni, hogy a külső hatásoktól a továbbiakban is megóvjuk. Ez történhet gézzel, sebtapasszal. Fontos tudnivaló, hogy nyílt sebre csak steril gézlap vagy fertőtlenítőszerrel átitatott, ún. hydrocolloid kötszer kerülhet, száraz vattát rátenni nem szabad, mert beleragadhat.
Fontos kellékek
Mit tartalmazzon az otthoni vagy az autóban lévő elsősegély-láda? Sérülések alkalmával nagyon fontos a mielőbbi sebfertőtlenítés, így sebfertőtlenítő oldatra mindenképpen szükség van. Ez lehet alkoholos jódoldat, illetve klórhexidin-, alumíniumtartalmú oldat, amelyeket vény nélkül vehetünk a patikákban. Az apróbb háztartási sérülésekre jó szolgálatot tesznek a különböző alakú, nagyságú sebtapaszok, komolyabb sérülések ellátására pedig gézlapokat, géztekercseket, mullpólyákat, ragtapaszt is tartsunk otthon, és legyen mellettük egy olló és egy csipesz is.
A szálkák, szilánkok kihúzására való csipeszt és a seb környékét alkohollal lehet fertőtleníteni, így egy kis üveg 70 százalékos alkohol is jól jöhet. Erősebb vérzés esetén vatta is kellhet, de ezt csak két gézréteg közé szabad tenni, mert a szálai a sebbe ragadva gyulladást, irritációt okozhatnak. A parafinos gézlapokkal megelőzhető, hogy a kötszer beleragadjon a sebbe. Szerencsés, ha fertőtlenítő kendő vagy gyorsan párolgó alkoholos kéztisztító készítmény, zselé is van a dobozban, amivel az elsősegélyt nyújtó a sebesült ellátása előtt és utána is fertőtlenítheti a kezét.
