Elsőként augusztus 19-én reggel 8 óra 43 perckor mért 1,4-es magnitúdójú földrengést a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma, amelynek epicentruma Csabacsűd és Örménykút között volt. Ezt fél órával később ugyanott már két 4,1-es erősségű rengés követte, majd a következő napokban több tucat újabb eseményt regisztráltak a környéken. Az utolsó, 1,9-es erősségű rengés augusztus 25-én kora délután történt Örménykúttól északnyugatra.
Mint arról beszámoltunk, Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja a Portfólió oldalán megjelent véleménycikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon egyáltalán nem jellemző, hogy ennyire kis helyen és rövid idő alatt ilyen sok rengést jegyezzenek fel. Az is különös, hogy a rengések kis mélységben, 6-8-10, illetve 20 kilométer közötti mélységben pattantak ki. Aszódi szerint fennáll a lehetősége, hogy a földrengéseket emberi tevékenység által indukálta. Potenciális forrásként két környékbeli emberi munkálatot említett:
- a hazai szénhidrogén-kitermelés fokozására irányuló Corvinus projektet, amely során a rengés epicentrumaitól nem messze végeznek kutatásokat, akár a mélységi rétegek repesztésével;
- illetve azt, hogy több geotermikusenergia-projekt létesült vagy van éppen tervben a térségben. Mezőberényben például egy évtizeddel ezelőtt valósítottak meg geotermikuserőmű-projektet, amely olyan technológián alapul, amely a világ más pontjain bizonyítottan hozzájárult földrengések kiváltásához.
Harangi Szabolcs geológus, az ELTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója az InfoRádiónak nyilatkozva elmondta, kőolaj-kitermelés és geotermikus fúrások esetén valóban használnak olyan, kőzetrepesztésen alapuló technológiát, amely akár nagyobb magnitúdójú földrengést, földrengésrajt képes indukálni. Ehhez azonban nélkülözhetetlen, hogy a feszültség áthatódjon valamilyen olyan gyengeségi zónán, amelyben az elmozdulás megtörténhet, ezáltal szeizmikus energia szabadulhat fel. Hozzátette, ha a rengés egy olyan területen történik, ahol a törésvonalak ennek lehetőségére nem utalnak, vagy a múltban nem fordult még elő tektonikai esemény, akkor erős lehet a gyanú, hogy emberi aktivitás eredménye.
A legfrissebb hazai szeizmotektonikai térkép alapján azonban a Békés megyei rengések összefüggésbe hozhatók ott futó aktív vagy potenciális törésvonalakkal. „Tehát életszerű azt gondolni, hogy ezek természetesek is lehettek” – húzta alá a geológus.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
