Néhány napja egy három hónapos csecsemő halt meg az Egyesült Államokban, miután szülei órákig a bezárt autóban "felejtették". A kisfiúnak esélye sem volt a túlélésre: a külső hőmérséklet jócskán meghaladta a 30 Celsius-fokot, a járműben azonban ennél jóval melegebb volt a levegő – számolt be a tragikus esetről az NBC News. Az elmúlt hetekben azonban nem ez volt az egyetlen hasonló gyermekhalál, amiről a lapok is beszámoltak. Magyarországon nemrég egy négyéves kislány hunyt el, aki nyolc órát töltött egy napon álló, felhevült buszba zárva. Hogyan fordulhat elő, hogy valaki a nagy melegben egy lezárt járműben hagyja a gyermekét, miként előzhetők meg a tragikusan végződő esetek, és mitől függ, hogy ki mennyit bír tartós egészségkárosodás nélkül zárt térben, a hőségben? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ szakember segítségével.
Amivel sok szülő nem számol
A felhevült járműbe zárt gyermekek élete legtöbbször a gondatlanságon vagy a tájékozatlanságon múlik. Sok szülő nem gondol bele abba, hogy rövid idő – akár pár perc alatt is – megtörténhet a baj: a nagy meleg a csecsemőket és a kisgyermeket fokozottan veszélyezteti. “Csak beugrottam valahova pár percre, azt hittem, ennyi idő alatt nem történik baj", “nem gondoltam, hogy rosszul lesz, hagytam mellette vizet", "aludt, nem akartam felébreszteni" – ezek a leggyakoribb magyarázatok, amikor felmerül a kérdés, miért hagyja valaki magára a gyermekét – vagy a rábízott gyermeket – egy bezárt járműben, ami felmelegedhet. De olyan is előfordul, hogy a felnőtt megfeledkezik arról, hogy gyermeke vele van, és úgy zárja be az autót, hogy nincs tudatában ennek.
Pedig a tragédia gyorsan megtörténhet, különösen nyáron, kánikulában, amikor a külső hőmérséklet is tartósan magas. Mivel a csecsemők és a kisgyermekek testfelülete testtömegükhöz képest nagy (nagyobb, mint az idősebb gyermekeké vagy a felnőtteké), arányában több folyadékot párologtatnak el izzadás útján. És mivel a csecsemők és kisgyermekek hőszabályozása még fejletlen, illetve alakulóban van, ezért gyorsan túlhevülhetnek. Hőkimerülésre utalhat a túlzott izzadás, a szédülés, a hányinger vagy hányás, a fejfájás, az izomgörcsök, a testhőmérséklet gyors emelkedése és a hűvös, nyirkos tapintású bőr. Ha a tüneteket nem kezelik időben, vagy nem veszik észre, az érintettek állapota súlyosra fordulhat.
“A magas környezeti hőmérsékletnek kitett szervezetben akár rövid idő alatt is túlzott folyadékveszteség, hipovolémiás sokk léphet fel – életveszélyes állapot, amikor a szervezetben lévő vér- vagy folyadékmennyiség több mint 20 százaléka elvész –, vagy akár hőguta léphet fel. Tartós behatásra nagyon megemelkedik a testhőmérséklet, fokozódik a verejtékezés, melynek következtében túlzott folyadékvesztés, dehidratáció jelentkezhet. Ha a távozó folyadékot nem pótoljuk, felborul az ionháztartás egyensúlya: többek között a nátrium-, a magnézium-, és a kálium aránya. A szervezet fokozott erőkifejtésre kényszerül, fokozódik a hőtermelés, a szívműködés, a keringési rendszer próbál alkalmazkodni a körülményekhez, miközben akár eszméletvesztés is bekövetkezhet – ezek már a hőguta jellemző tünetei. Idővel a vérnyomás elkezd csökkenni, az agyműködés, a szívműködés leáll, izomgörcsök lépnek fel, és olyan súlyos állapotba kerülhet az érintett, amiből még a szakszerű és azonnali orvosi ellátás ellenére sincs visszaút, ami rövid idő alatt halálhoz is vezethet” – magyarázta a Házipatika.com-nak Dr. Németh Ágnes gyermekorvos.
A szakember szerint egyénenként változik, kinél hogyan alakul a tűréshatár, és mennyi idő alatt kerülhet életveszélyes állapotba például egy bezárt járműben. Sok függ az életkortól – a csecsemők és kisgyermekek a már említett okok miatt érzékenyebbek –, de az egyéni adottságok, az aktuális egészségi állapot és a hidratáció mértéke, valamint a környezeti tényezők is sokat nyomnak a latban. “Az az idő, vagyis a nyolc óra, amit a négyéves kislány a közel 50 Celsius fokosra hevült buszban töltött, embertelen” – hangsúlyozta Németh Ágnes. Hozzátette: a szülők figyelmét mindig fel szokta hívni rá, hogy nagy melegben fokozottan védeni kell a gyermekeket. Nemcsak, hogy nem hagyjuk őket zárt térben, de figyelni kell arra is, hogy hidratáltak maradjanak, vagyis folyamatosan itatni kell, és nem szabad direkt napfénynek kitenni őket. “Sokan arra sem gondolnak, hogy ártalmas, ha a tűző napon tolják a babakocsit” – osztotta meg tapasztalatait a szakember. A réteges öltözködés is fontos, nagy melegben a csecsemőket sem szabad túlöltöztetni, mert ha a szervezetük nem tud hőt leadni, vagyis izzadni, túlhevülnek és hőpangás alakulhat ki náluk.
Az autóban hagyott innivaló nem jó megoldás
Hiába a jószándék és a bezárt kocsiban hagyott innivaló, a kisgyermekeken adott esetben ez sem sokat segít. Egyrészt mert a szülők nem tudják pontosan kiszámítani, mennyi lenne az ideális folyadékmennyiség számukra, másrészt mert a kisgyerekek nem tudják, mikor jön el az a pont, amikor mindenképpen inniuk kell: elég hamar beállhat náluk az öntudatlan állapot.
“Egy négyéves gyerektől nem várható el, hogy felismerje a jeleket, mikor válik dehidratálttá: 5-10 perc alatt is történhet tragédia. Nem tudhatjuk, pontosan mennyi idő alatt borul fel a szervezet ionháztartásának egyensúlya” – magyarázta Németh Ágnes. Ezért ha a szülők hőkimerülésre, hőpangásra utaló jeleket észlelnek, azonnal forduljanak orvoshoz – tanácsolta a szakember. Emellett alapvető dolog, hogy bezárt járműben soha nem hagyunk senkit, még résnyire lehúzott ablak és teletöltött kulacs mellett sem. A legforróbb nyári napokon ugyanis zárt térben, ha a kocsi a tűzó napon parkol, egy óra elteltével akár 60 Celsius-fok is lehet a járműben, ami egy felnőtt számára is rövid idő alatt végzetes következményekkel járhat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
