William Melissen és felesége, Margaret még 2021-ben indított pert a Bayerrel szemben. A férfinél non-Hodgkin limfóma alakult ki, állítása szerint a glifozát gyomirtószer-összetevővel való érintkezés következtében. Ez a Roundup nevű készítmény aktív összetevője, a terméket pedig egészen a tavalyi évig lehetett lakossági célra értékesíteni az Egyesült Államokban. Melissen 1992 és 2020 között használta a szert mind otthon, mind munkája során – egészen addig, amíg nem diagnosztizálták nála a betegséget – írja a Reuters hírügynökség.
Egy Philadelphiai állami bíróság csütörtökön azt a döntést hozta az ügyben, hogy a Bayer köteles 78 millió dollárt, átszámítva közel 29 milliárd forintot fizetni Melissen számára. Ebből 3 millió dollár kompenzációs, 75 millió dollár pedig büntető célzatú kártérítés. A Bayer egyébként ugyanezen a bíróságon több korábbi perét is megnyerte: az előző 20-ből 14 esetben a cég javára hoztak ítéletet a Roundup kapcsán. Mindazonáltal akadt néhány igen súlyos büntetés is a céggel szemben. Tavaly novemberben például egy alkalommal 1,56 milliárd dollár megfizetésére kötelezték a vállalatot, amelyet később 611 millióra csökkentettek. Januárban pedig 2,25 milliárd dolláros büntetést róttak ki rá, utólag 400 millióra mérsékelve.
A bírósági ítéletet követően a Bayer közleményben tudatta, hogy nem ért azzal egyet, és fellebbezni kíván az ügyben. A vállalat álláspontja változatlanul az, hogy a glifozát nem rákkeltő, ezért minden ilyen per teljességgel alaptalan. A Bayer 2018-ban vásárolta fel 63 milliárd dollárért a Monsanto növényvédőszer-gyártó céget, ezzel pedig termékként a Roundup gyártása is a németországi székhelyű multinacionális vállalathoz került. Később, 2020-ban egy 10,9 milliárd dolláros megállapodással rendezte a gyomirtószerrel kapcsolatos perek többségét, amelyek akkor még folyamatban voltak. Legfrissebb pénzügyi jelentése szerint azonban jelenleg is még körülbelül 58 ezer hasonló követeléssel néz szembe a cég.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) égisze alatt működő Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) 2015-ben nyilvánította a glifozátot lehetséges rákkeltő vegyületnek. Az állásfoglalás alapja az volt, hogy ugyan korlátozott mennyiségű tudományos bizonyíték támasztja csupán alá humán kutatásokból a glifozát karcinogén hatását, állatkísérletek tanúsága alapján azonban feltételezhető, hogy mind a tiszta glifozát, mind annak egyéb formái genotoxikus hatással bírnak.
Ez is érdekelhet
Borítókép: Getty Images
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
