Az ügyeleti rendszer lényege, hogy a segítségre szoruló betegek telefonon léphetnek kapcsolatba egy szakképzett mentésirányítóval, aki aztán vagy tanácsot ad panaszaik helyes kezeléséhez, vagy a legközelebb ügyeletre irányítja őket, illetve súlyos esetekben riasztja a mentőszolgálat egységeit. A rendszer kísérleti jelleggel, európai uniós támogatással Hajdú-Bihar megyében indult el elsőként az országban 2021. júliusától. Itt összesen 22 telephelyet alakított ki a mentőszolgálat, és szakképzett mentőtisztek, valamint úgynevezett APN-ápolók csatlakoztak az ellátáshoz.
Mint azt Győrfi Pál a haon.hu-nak nyilatkozva elmondta, „sok olyan szakember kapcsolódott be a munkába, akik számára személyes kihívást és nagy lehetőséget jelentett, hogy a korábbiaknál érdekesebb feladatkörben, talán nagyobb felelősséggel, újabb kompetenciákkal vehetnek részt az ellátásban. Ennek köszönhetően a kezdetektől fogva tudjuk az ügyeletet gyakorlatilag zavartalanul működtetni.” Hozzátette, bár az uniós projekt mostanra lezárult, az ügyeleti rendszer továbbra is működik.
A rendszerben dolgozó mentőtisztekről szólva kifejtette, felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkező szakemberekről beszélünk, akik – megfelelő szakmai kontroll és szigorú előírások betartása mellett – lényegében orvosi munkakörben dolgoznak, orvosi szakfeladatokat látnak el. Az APN-, avagy a kiterjesztett hatáskörű ápolók (Advance Practice Nurse, APN) pedig speciális képzésük révén egy-egy területre – jelen esetben a sürgősségi betegellátásra – nemcsak tudást, hanem felhatalmazást is kapnak. A modellprogramként működtetett ügyeleti rendszert egy év alatt 30 ezer beteg kereste fel. Közülük 25 ezer esetet a helyszínen láttak el a mentőtisztek és APN-ápolók, így nem kellett őket kórházba vinni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: