A globális felmelegedés időjárásra, környezetre és egészségre gyakorolt káros hatásaira évtizedek óta egyre kétségbeesettebben próbálják felhívni a figyelmet a kutatók. Számos, tudományos bizonyítékokkal alátámasztott tanulmány igazolja, hogyha nem sikerül lassítani a globális felmelegedés ütemét, bolygónk és élővilága minden eddiginél gyorsabban pusztulhat.
Ami az egészségünket illeti: az egyre szélsőségesebbé váló időjárás, vagyis a gyakori hőhullámok, a nagy hőmérsékletingadozások és ezek élettani hozadékai egyre jobban próbára teszik szervezetünk tűrőképességét. Mindemellett olyan hosszú távú egészségügyi következményekkel – például bizonyos kórokozók globális terjedésével – is számolnunk kell, amelyekről egyelőre csak keveset tudunk. A Wall Street Journal friss írásában éppen azt boncolgatja, hogy a globális felmelegedés nagyban megkönnyíti bizonyos, súlyos betegségeket okozó gombafélék terjedését.
Harcolnak a túlélésért
Az emberi test normál, átlagos hőmérséklete a kutatók szerint jelenleg 36,6°C, ami túl magas a legtöbb, emberi megbetegedést okozó gombaféle számára. A klímaváltozás következtében megemelkedő átlaghőmérséklet viszont megteremtheti a feltételeket ahhoz, hogy egyes fajok túlélésük érdekében alkalmazkodhassanak az új körülményekhez, beleértve az emberi testet érintő változásokat is. Mindez azzal járhat, hogy az ominózus kórokozók gyorsabban fejlődhetnek, és földrajzilag sokkal elterjedtebbek lehetnek, mint korábban - írja a Wall Street Journal. Ami azért veszélyes, mert mint Peter Pappas, a Birminghami Alabama Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó szakembere a lapnak elmondta: korábban teljesen ártalmatlan gombafajok hirtelen potenciális kórokozókká válhatnak.
Közegészségügyi szakértők szerint a gombás fertőzések egyre több ember halálát okozzák. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ adatai alapján öt évtized alatt jelentősen emelkedett a gombás fertőzésekkel összefüggésbe hozható halálesetek száma az Egyesült Államokban: míg 1970 körül évente néhány száz ilyen esetet jelentettek, addig 2021-ben legalább hétezret.
Gombák mindenhol tenyésznek
A gombák jelenléte teljesen természetes: gyakorlatilag mindenhol megélnek és szaporodnak, ahol ideálisak a körülmények (jellemzően a hőmérséklet és a páratartalom). Jelen vannak a talajban, az otthonunkban, de még a szervezetünkben is. Az Egészségügyi Világszervezet nemrégiben az emberre potenciálisan veszélyes gombafélék közé sorolta a Cryptococcus neoformanst, ami súlyos agyvelő- és agyhártyagyulladást okozhat, a felső légúti panaszokat kiváltó Coccidioidest, a gombás tüdőgyulladást előidéző Histoplasma capsulatumot, és a szervezet-szerte fertőzést okozó Candida aurist.
Az ugráló gének szerepe
Hogy egyes gombafélék hogyan képesek alkalmazkodni a környezeti változásokhoz, azt a Duke Egyetem kutatói átfogóan vizsgálták. A Cryptococcus egyik, súlyos megbetegedést okozó fajának 800 generációját “nevelgették” és tanulmányozták eltérő hőmérsékletű – 30 °C-os és 37 °C-os – környezetben. DNS-szekvenálással követték nyomon a genomban (az örökítő információkban) bekövetkező változásokat, különös tekintettel az ugráló génekre, más néven transzpozonokra. Ezek olyan DNS-szakaszok, amelyek a kromoszómán az egyik helyről a másikra ugorhatnak át. Mozgásuk génmutációkat eredményezhet: a gombák esetében éppen ez teszi lehetővé, hogy alkalmazkodni tudjanak a megváltozott életkörülményekhez, például a környezeti hőmérséklet emelkedéséhez - foglalta össze Asiya Gusa, a tanulmány társszerzője, a Duke Egyetem molekuláris genetikai és mikrobiológiai tanszékének kutatója. Azt is hozzátette, hogy a magasabb hőmérsékleten, vagyis a 37 °C-on nevelt Cryptococcusoknál nagyobb volt az "ugráló gének" mozgási sebessége, mint a 30 °C-on tartottaknál. A már említett gombás fertőzések – köztük a Cryptococcus-fertőzés – életveszélyesek lehetnek, különösen az immunhiányos embereknél - hívták fel rá a figyelmet a kutatók.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ahogy arról korábban írtunk, a globális felmelegedés hatására az eddig fagyott állapotban lévő, lassacskán felolvadó talajból, a permafrosztból évezredek óta szunnyadó, de potenciálisan szaporodóképes kórokozók szabadulhatnak fel. Kutatóknak például nemrégiben ismét sikerült éltre kelteniük egy, a fagyott szibériai talajból "kinyert" vírust, ami több tízezer éve érintetlenül pihent.
