Halálosan mérgező növények

Minden nappal közelebb vagyunk hozzá, hogy búcsút intessünk a téli mélabúnak, amiben az éledező természet komoly segítségünkre van. Ilyenkor csak élvezzük a friss illatokat és a kizöldülő környezetet, s fel sem merül bennünk, hogy a kertben vagy a kiránduló utak mentén sarjadó növények némelyike halálosan veszélyes.

Magyarországon több mint tucatnyi olyan növényt tartanak számon, amelyek halálosan mérgezőek . Vannak közöttük ismertebbek, de olyanok is, amelyekről kevesebb szó esik. Most sorra vesszük őket.

Angyaltrombita

Az angyaltrombita (Brugmansia) a burgonyavirágúak (Solanales) rendjébe tartozó burgonyafélék (Solanaceae) családjának egyik nemzetsége hét fajjal. Sokáig a maszlag (Datura) nemzetség részének tekintették, majd újra önálló nemzetséggé minősítették. A szkopolamin és atropin tartalmú növény minden része mérgező, s amnéziát, hallucinációt, izgatottságot, szapora pulzust, szájszárazságot, remegést, pupillatágulatot, fényérzékenységet, görcsöket, eszméletvesztést okoz. Nem lehet pontosan megmondani, hogy a növény milyen mennyiségű elfogyasztása okoz súlyos mérgezést, ezért gyógynövényként használhatatlan.

sisakvirág
Sisakvirág. A leghalálosabb szépség

Aranyeső

Az aranyeső (Laburnum) a hüvelyesek (Fabales) rendjéhez, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjához tartozó nemzetség. A feltűnő lecsüngő fürtvirágzata miatt igazán megérdemli. A citizint, sparteint, lupalint és lektineket tartalmazó növény minden része, de különösen termése mérgező, s a mérgezése sokféle tünetet produkálhat. Megjelenhet égő érzés a szájban, nyelési fájdalom, szédülés, szapora szívverés, hányinger, hasfájás, hányás, remegés izomrángás.

Boroszlán

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A boroszlán (Daphne) a mályvavirágúak (Malvales) rendjéhez tartozó boroszlánfélék (Thymelaeaceae) családjának nemzetsége, amely mintegy hetven fajt számlál. Ezek közül több - különösen a farkasboroszlán - a Kárpát-medencében is elterjedt. A levele és termése is erősen mérgező, de ennek ellenére népszerű kerti növény. Homeopátiás készítményekben viszketés csökkentésére használják. Házi kísérleteket nem érdemes szabad végezni vele, mert csúnya mérgezés lehet a vége. Amellett, hogy a bőrt irritáló mezereint tartalmaz, a fő mérge egy dafnin nevű alkaloid, amely hasmenést, hányást és fejfájást okoz.

Fekete hunyor

A fekete hunyor (Helleborus niger) a boglárkafélék (Ranunculaceae) rendjébe tartozó fehérvirágú kis növény minden része mérgező. Glikozidokat tartalmaz, amelyeket a gyógyászatban hánytató és hashajtó hatásukért használnak. Általában februártól áprilisig virágzik, de enyhe teleken gyakran már decemberben is nyílik, s ezért több országban is karácsonyi rózsaként emlegetik.

Foltos bürök

A foltos bürök vagy egyszerűen bürök (Conium maculatum) a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó egy- vagy kétnyári növényfaj. Mi sem bizonyítja jobban a halálosságát, hogy Szókratészt, az ókori görög filozófust úgy ölték meg, hogy bürökfőzetet itattak vele. A koniin nevű mérgező alkaloida a növény minden részében jelen van, de főleg a levelek és a termésben koncentrálódik. A hatóanyag a bőrön és a nyálkahártyán keresztül is felszívódik, ezért az érintése is kockázatos. A mérgezési tünetei a fáradékonyság, szédülés, hasmenés, verejtékezés, majd a gerincvelő motorikus központjainak károsodása miatt lebénulnak a lábak, végül a mellkas bénulása egyre nehezebbé teszi a légzést, s végül beáll a fulladásos halál. Gyógyászati célra nem alkalmas, mert kicsi a hatásszélessége, azaz a hatásos és a halálos adagja nagyon közel van egymáshoz.

Gyöngyvirág

A gyöngyvirág (Convallaria majalis) a spárgafélék (Asparagaceae) családjába, a Nolinoideae alcsaládba tartozó Convallaria nemzetség egyetlen faja. Az úgynevezett gyöngyvirágos tölgyesek a legjellegzetesebb természetes termőhelyei. Rendkívül mérgező képességét a szívglikozidok és szaponinok adják, amelyek rendszertelen és lassú pulzust, hasi fájdalmat és hasmenést eredményeznek. A gyógyászat e hatóanyagokat ízületi bántalmak ellen és szívgyógyszerekben használja.

Gyűszűvirág

A gyűszűvirág (Digitalis) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe és az útifűfélék (Plantaginaceae) családjába tartozó nemzetség. A növénynek kétségtelen gyógyászati értéke is van (a leveleiből kivont digitoxint szívelégtelenség kezelésére való gyógyszerekben alkalmazzák), de lenyelve hányást, hasmenést, szívritmuszavarokat és légzésleállást okozhat. Mivel a hatásos és a halálos dózisa igen közel van egymáshoz nem otthoni kísérletezgetésre való.

Kikerics

A kikerics (Colchicum) a liliomvirágúak (Liliales) rendjében a kikericsfélék (Colchicaceae) családjának névadó nemzetsége. A növényt (különösen a hagymáját) egykor az orvostudomány az igen mérgező kolchicin tropolon-alkaloida kinyerésére használta. A légzés- és szívbénulást okozó vegyület képes gátolni a daganatos sejtek osztódását, de a köszvényes rohamok kezelésében is fontos gyógyszer.

Közönséges ördögcérna

A közönséges ördögcérna (Lycium barbarum) a burgonyafélék családjába tartozó, eredetileg Kínából származó lombhullató cserje. Termése, a goji bogyó, amelyet étrend-kiegészítők gyártásához használnak. Cseppet sem mellesleg a növény minden része mérgező. A hioszciamin és atropin tartalmú növény elfogyasztása szapora szívverést, izgatottságot, pupilla tágulatot és akár légzésbénulást eredményezhet.

Leander

A leander (Nerium oleander) a tárnicsvirágúak (Gentianales) rendjébe és a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozó Nerium növénynemzetség egyetlen faja. A növényben található oleandrin nevű glükozidát fejfájás és rosszullét ellen használja a gyógyászatban. A leander minden részében megtalálható a vegyület, amely az emberi szervezetbe kerülve nagyobb dózisban mérgezést okozhat, aminek fejfájás, rosszullét, hasmenés, hányás, vagy allergiás bőrreakciók, illetve keringési zavarok és szívbénulás lehet a végeredménye.

Maszlag

A maszlag (Datura) a burgonyavirágúak rendjének (Solanales), a burgonyafélék családjának (Solanaceae) egy nemzetsége. Magyarországon egyetlen vadon élő - de nem őshonos - faja a csattanó maszlag (Datura stramonium). A maszlag hatóanyagai olyan hallucinogének, amelyek a központi idegrendszerre hatva transszerű állapotot idéznek elő, de túladagolásuk halált okoz. Nálunk a csattanó maszlag levelét többek között asztma ellen használták. A maszlag hatóanyagai közül a szkopolamint, a hioszkiamint és atropint is felhasználja a gyógyszeripar.

Ricinus

A ricinus (Ricinus communis) a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjába tartozó Ricinus nemzetség egyetlen faja. A növényt az ókorban Afrikából hurcolták be Európába. Magyarországon dísznövényként ás vakondriasztóként használják a kertekben. A babszerű rendkívül mérgező termésében koncentrálódik a ricin nevű halálos méreg. De a magokból nyerik ki hidegsajtolással a ricinusolajat is, amelyet többször vizes forralással szabadítanak meg a méregtől. Ezt követően már hashajtóként használható. A ricinmérgezés hatására égő érzés jelentkezik a szájban, torokban és a gyomorban, majd hányinger, hányás, erős, véres hasmenés, hasi görcsök, homályos látás, nehézlégzés, heveny máj­- és veseelégtelenség lép fel, majd bénulás áll be, végül pedig a halál.

Aligha veszünk fel vegyvédelmi védőruhát vagy szerzünk méregkezelői vizsgát szobanövényeink ápolásához. Pedig több, széles körben elterjedt, divatos, lakásban tartott virág okot adhat erre is. Részletek!

Sisakvirág

A sisakvirág (Aconitum), a boglárkafélék (Ranunculaceae) rendjébe tartozó, lágy szárú fajokat magába foglaló nemzetség. Rendszerezésük vitatott, némelyek 60, mások 350 fajt sorolnak ebbe a nemzetségbe. Fő hatóanyaga az akonitin, de ezen kívül tartalmaz még több, szintén mérgező anyagot. Az akonitin a sisakvirág minden részében előfordul, de főleg gyökérgumójában koncentrálódik. Az anyag az idegrendszert támadja meg, s megbénítja az érzékelést és a mozgást. Ez az alkaloida a növényvilágban párját ritkítóan erős méreg, 1 mg már halálos lehet, de 3-4 mg már szinte biztosan az. A Svájcban termő sisakvirág a legmérgezőbb.

Tiszafa

A közönséges tiszafa (Taxus baccata) a tiszafafélék (Taxaceae) családjában a Taxus nemzetségbe tartozó faja. Ez az örökzöld fa sötét levelei és élénkpiros bogyói miatt nagyon kedvelt növény, de rendkívül mérgező. Alkaloidjai egyensúlyzavart, izomremegést, görcsöket, ájulást, nehézlégzést és a szívelégtelenséget okozhatnak. A halál olyan gyorsan állhat be, hogy nem feltétlenül figyelhető meg minden tünet. Régen sokféle betegség kezelésére használták (férgesség, szívproblémák, menstruációs zavarok). A homeopátiában mostanság emésztési panaszokra és bőrkiütés ellen adják.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.