Hőségriasztás
Az elmúlt hetekben szinte naponta dőlt meg mind a fővárosi, mind az országos melegrekord. A hőség a munkaadókra és a munkavállalókra, magánszemélyekre és hatóságokra egyaránt terhet ró, saját környezetében mindenkinek meg kell tennie a szükséges óvintézkedéseket. Nem mindegy, hogy hogyan öltözködünk, mennyi folyadékot veszünk magunkhoz, milyen tevékenységgel töltjük ezt az időszakot, mennyi időt vagyunk kénytelenek tűző napon, hőségben tölteni. Mindez, s számtalan egyéb tényező is befolyásolja, hogy hogyan vészeljük át ezeket a napokat. Megtanultunk közben egy új kifejezést: a "hőségriadót".
A jogi hátteret dr. Csernus Éva, az ÁNTSZ IV-XV. kerületi Intézetének tiszti főorvosa ismertette: 1999-ben született meg az a kormányrendelet, amely többek között a katasztrófák elleni védekezés irányításáról szól. E szerint többek között a rendkívüli időjárási helyzetben - így tartós hőség idején - a védekezés irányítására munkabizottságot kell megalakítani. A hőségriasztás első fokozata a figyelmeztető jelzés, amikor is a napi 25 fokos, vagy az azt meghaladó középhőmérséklet valószínűsíthető, míg a második fokozat a készültség jelzés, amikor a lakosságot a hőhullámról tájékoztatni kell, hiszen a magas napi átlaghőmérsékletnek egészségügyi kockázata van. A legerősebb fokozat a harmadik fokozat, vagyis a riadó jelzés. Ez akkor válhat szükségessé, amennyiben várhatóan legalább három egymást követő napra eléri a napi középhőmérséklet a 27 fokot. Ez a rendkívüli időjárási helyzet károsan befolyásolja az egészségi állapotot, s kedvezőtlenül hat mind a fizikai munkát végzők, mind a szabadban, mind a zárt térben dolgozók szervezetére. A munkáltatóknak a munkavállalóik számára ezért biztosítaniuk kell legalább félóránként védőitalként 14-16°C hőmérsékletű ivóvizet, illetve azonos hőmérsékletű alkoholmentes italt, valamint az előírtaknak megfelelő pihenőidőt.
Az idősek és a gyermekek különösen veszélyeztetettek
Használjanak napvédő krémet és viseljenek megfelelő, világos színű, természetes alapanyagú ruházatot. A szem és a fej védelme céljából pedig érdemes egy széles karimájú vagy ellenzős sapkát, kalapot feltenni. A gyermekekre is a szokásosnál jobban kell vigyázni: hőség idején még az anyatejes csecsemőknek is szükségük lehet plusz folyadékbevitelre, gyenge teára, forralt vízre. Jobban meg kell gondolni ilyenkor a sétát is: mivel a babakocsiban megrekedhet a meleg, levegőztetni is legfeljebb a hűvösebb reggeli vagy kora esti órákban érdemes. A gyermekintézményekben is ügyelniük kell a gondozóknak, pedagógusoknak arra, hogy a szabadtéri játékok árnyékos helyen történjenek ilyenkor.
Sport: csak visszafogottan!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Lehetőség szerint a szabadban végzett sportolást célszerű korlátozni, ha pedig mégis sportolunk, akkor ezt a reggeli vagy a kora esti órákban ajánlatos végezni. Hasonlóan a kemény fizikai munkához, a hőségben végzett intenzív sportolás is olyan mértékben veszi igénybe a szervezetet, hogy akár hőgutát is kiválthat. Ha nagy hőségben utazni kényszerülünk, vagy nyaralni indulunk, mindig vigyünk magunkkal vizet, (jó szolgálatot tehet egy mélyhűtőben lefagyasztott flakon víz, amely egy ideig a nyakra, csuklóra téve hűt, aztán felengedve meg is iható.) Tanácsosabb éjszaka, kora reggel vagy késő este utazni. Ha mégis útra kell kelni a nap melegebb óráiban, akkor figyeljünk a testünk jelzéseire: fejfájás, szédülés, hányinger, szájszárazság estén álljunk meg, pihenjünk, igyunk valami alkoholmentes innivalót, és csak utána folytassuk az utat. Számítani kell arra is, hogy a reakcióidőnk roszabb lesz a nagy hőségben, vezessünk óvatosan! A bezárt gépkocsi akár 50-60 foknyira is felmelegedhet, így még rövid időre sem maradjon gépkocsiba zárva kisgyermek, vagy állat!
Hőguta fenyeget
A szervezet hőmérsékletének emelkedése mellett, a hőleadás zavara miatt bekövetkezhet a hőgutának nevezett súlyos állapot. Ilyenkor a test a felesleges hőt nem tudja leadni és túlmelegszik. A magas hőmérséklet mellett a páradús levegő, a szoros, zárt ruházat is elősegítheti a kialakulását, mert az izzadással történő hőleadást akadályozza. (Meleg munkahelyeken, például olvasztók, martinkemence mellett is előfordulhat, ha a munkavédelmi előírásokat nem tartják be.) Melegben végzett nehéz fizikai munka, sportolás, túlzott napozás (tűző napon elalvás), napszúrás is kiválthatja. Tünetei: fejfájás, szapora szívműködés, nehézlégzés, esetleg izomgörcs. A szervezet túlmelegedése eszméletvesztéshez, súlyosabb esetben halálhoz is vezethet. Enyhébb esetben a test hűtésével még elhárítható a a hőszabályozás zavara, súlyosabb esetben azonban az sem segít, halálhoz vezethet. Lényeges tehát a szervezet femelegedésének veszélye esetén a megelőzés, a szellős ruha, elviselhető környezeti hőmérséklet, stb.
Ez is érdekelhet
Elsősegélynyújtás kritikus esetekben
Napszúrás esetén, ha a beteg eszméletlen, árnyékos, szellős helyen fektessük le a beteget, fejét magasra polcoljuk és jégtömlőt vagy hidegvizees borogatást tegyünk rá. Testét hidegvizes ruhával törölgetjük (esetleg vizes lepedőbe csavarjuk) és ha nyelni tud, néhány korty vizet adunk neki. Orvosi segítség feltételenül szükséges! Hőguta esetén szintén az az első lépés, hogy a beteget eltávolítjuk a meleg, párás környezetből, árnyékos, hűvösebb, szellős helyre. Ha a beteg arca halvány, akkor vízszintes testhelyzetbe fektetjük, ha szederjes, vagyis kékes-lilás foltos, akkor a félig ülő helyzet tanácsosabb. Testét hűvös vízzel leöntjük, mellére hideg borogatást, fejére jégtömlőt teszöünk. Ha eszméleténél van, adjunk hideg vizet inni. Legyezéssel, stb. igyekezzünk léghuzatot biztosítani. Orvosi ellátás, súlyos esetben kórházi ápolás szükséges.
Legjobban: