A WHO által összefoglalt információk a hőhullámokról és a hőség egészségre gyakorolt hatásairól segíthetnek megérteni, hogyan kezeljük a várható helyzeteket a közeljövőben.
Hőhullámnak olyan időszakot neveznek, amikor a hő szokatlanul
forró napok és éjszakák sorozatán keresztül halmozódik fel. A hőhullámok gyakorisága, időtartama, intenzitása és nagysága
láthatóan növekszik az éghajlatváltozás miatt. Márpedig még az alacsony és közepes
intenzitású hőhullámok is jelentősen befolyásolhatják a veszélyeztetett
lakosság egészségét és életminőségét.
A hosszú ideig tartó hőség egyre fokozódó stresszt okozhat az emberi szervezetben, növelve a hőhatás okozta betegségek és akár a halál kockázatát. A hőhullámok rövid időre nagy tömegeket érinthetnek, gyakran közegészségügyi vészhelyzeteket: többlethalálozást, valamint lépcsőzetes társadalmi-gazdasági hatásokat (például a munkaképesség romlását, és a termelékenység csökkenését) eredményezhetnek.
Az egészségügyi szolgáltatások kapacitása is csökkenhet, amikor a hőhullámokat áramhiány kíséri, és ez megzavarja az egészségügyi létesítményeket, a közlekedést vagy a vízügyi infrastruktúrát. A népesség elöregedése és a nem fertőző betegségek (légzőszervi és szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, demencia, vesebetegség és váz- és izomrendszeri betegségek) növekvő gyakorisága azt jelenti, hogy több embercsoport is egyre érzékenyebbé válik a negatív hőhatásokra. A városokat nem úgy tervezték, hogy minimalizálják a hő felhalmozódását és termelését, a zöldterületek elvesztésével és a nem megfelelő építőanyagokkal (például fémtetőkkel) készített lakások pedig felerősítik az emberek túlzott hőnek való kitettségét.
Beszéljenek a tények:
- A hőség fontos környezeti és foglalkozás-egészségügyi veszély. A
hőstressz az időjárással összefüggő halálesetek vezető oka, és
súlyosbíthatja az alapbetegségeket, beleértve a szív- és érrendszeri
betegségeket, a cukorbetegséget, a mentális egészséget, az asztmát, és
növelheti a balesetek és egyes fertőzések átvitelének kockázatát.
- A szélsőséges hőségnek kitett emberek száma exponenciálisan növekszik az éghajlatváltozás miatt a világ minden régiójában. A 65 év felettiek hőséggel összefüggő halálozása 2000 és 2021 között, mintegy 85%-kal nőtt.
- A tanulmányok szerint 2000 és 2019 között évente körülbelül 489 000
hőséggel összefüggő haláleset következett be, ezek 45 százaléka Ázsiában,
36 százaléka pedig Európában.
- A hővel szembeni sebezhetőséget mind fiziológiai tényezők (például életkor és egészségi állapot) mind úgynevezett expozíciós tényezők, például foglalkozás és társadalmi-gazdasági körülmények alakíthatják.
- A hőség negatív egészségügyi hatásai előre láthatóak és nagymértékben megelőzhetők konkrét közegészségügyi és több ágazatot érintő szakpolitikai beavatkozásokkal. A WHO iránymutatást adott ki a közegészségügyi intézmények számára a szélsőséges hőkockázatok azonosításához és kezeléséhez. Az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés az átfogó felkészültséggel és kockázatkezeléssel kombinálva életeket menthet.
Hogyan befolyásolhatja a hő az egészségünket?
Az emberi testben tárolt hő mennyiségét a következők kombinációja határozza meg:
- a környezeti hőstressz (például magas hőmérséklet, magas páratartalom, alacsony szél, magas hősugárzás) miatt az anyagcsere-folyamatokból származó, belsőleg keletkező hő kiküszöbölése,
- a hőveszteség akadályát képező ruházat,
- a környezetből származó külső hőnyereség.
A szervezet képtelensége a belső hőmérséklet szabályozására és a hőnyereség kiküszöbölésére, ami növelheti a hőkimerülés valamint a hőguta kockázatát. Az, hogy a szervezet megpróbálja lehűteni magát, a szívet és a vesét is megterheli. Ennek eredményeként a szélsőséges hőség súlyosbíthatja a krónikus állapotok (szív- és érrendszeri, mentális, légzőszervi és cukorbetegség) egészségügyi kockázatait, és akut vesekárosodást okozhat.
Mit tehetünk mégis?
- Maradjunk zárt helyen, ne menjünk ki és ne végezzünk megerőltető tevékenységet a legmelegebb napszakban!
- Maradjunk árnyékban! Jó tudni, hogy a napon észlelt hőmérséklet 10–15 fokkal is magasabb lehet.
- Figyeljük a hivatalos hőségriasztásokat!
Tartsuk hűvösen otthonunkat!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- Használjuk az éjszakai levegőt a lakás hűtésére azáltal, hogy sötétedés után kinyitjuk az ablakokat.
- Napközben, amikor a külső hőmérséklet magasabb, mint a beltérben, be kell zárni az ablakokat, és lefedni redőnyökkel vagy függönyökkel, a közvetlen napfény blokkolása miatt. A lehető legtöbb elektromos eszközt kapcsoljuk ki!
Soha ne hagyjunk gyermekeket vagy állatokat parkoló járművekben, mivel a hőmérséklet gyorsan veszélyesen magasra válhat!
- Csak akkor használjunk elektromos ventilátorokat, ha a hőmérséklet 40 °C alatt van. 40 °C feletti hőmérsékleten ugyanis a ventilátorok melegítik a testet.
- Légkondicionáló használata esetén állítsuk a termosztátot 27 °C-ra, és
kapcsoljuk be az elektromos ventilátort - ettől a helyiség hőmérséklete
4 fokkal hűvösebbnek érződik.
